Az idézett kódexek[1]
APOR-KÓDEX (15. SZÁZAD VÉGE)
Kiad. Nytár 8. Közzéteszi Volf György. Bp. 1879; CodHung 2, Közzéteszi Szabó Dénes. Kolozsvár 1942. (Hasonmás.)
A Bécsi- és Müncheni Kódexekkel együtt legkorábbi bibliafordításunk. A zsoltárok mellett himnuszokat és bibliai canticumokat tartalmaz. A kódex az Apor család tulajdonában volt, később a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba került.
BATTHYÁNY-KÓDEX (1550-1560)
Kiad. Nytár 14. Közzéteszi Volf György. Bp. 1890.
A kódex a legrégibb protestáns énekeskönyv, ún. Graduál. Bár keletkezési korát tekintve már nem nyelvemlék, tartalmával – beleértve a himnuszfordításokat is – szorosan kapcsolódik a reformáció előtti korszakhoz. A gyulafehérvári Batthyány Könyvtár tulajdona.
CORNIDES-KÓDEX (1514-1519)
Kiad. Nytár 7. Közzéteszi Volf György. Bp. 1878; CodHung 6. Közzéteszi Bodnár András és Levárdy Ferenc. Bp. 1967. (Hasonmás és latin megfelelő is.)
A prédikációkat és legendákat tartalmazó kéziratot Ráskai Lea másolta a Nyulak szigeti domonkos kolostorban. A kódexet, melyet ma a budapesti Egyetemi Könyvtár őriz, Toldy Ferenc nevezte el Cornides Dánielről.
CZECH-KÓDEX (1513)
Kiad. Nytár 14. Közzéteszi Volf György. Bp. 1890; RMKód 4. Közzéteszi N. Abaffy Csilla. Bp. 1990. (Hasonmás is.)
Kinizsiné Magyar Benigna számára a nagyvázsonyi pálos kolostorban másolt imádságoskönyv. A szombati Mária-zsolozsma vesperása mellett Szent Brigitta tizenöt imáját s más magánimádságokat tartalmaz. Közöttük a legjelentősebb a tévesen Bonaventurának tulajdonított Himnusz a felfeszített Krisztushoz verses fordítása. Felfedezőjéről, Czech Jánosról kapta nevét a kódex, melyet ma az Akadémia Könyvtára őriz.
DEBRECENI KÓDEX (1519)
Kiad. Nytár 11. Közzéteszi Volf György. Bp. 1882.
Feltehetően az óbudai klarisszák számára készült. Első része egy csonka prédikáció- és legendagyűjtemény Szent Andrástól Gyümölcsoltó Boldogasszonyig, második része példákat és vallásos elmélkedéseket tartalmaz. A csíksomlyói ferencesektől került mai őrzési helyére, a Debreceni Református Kollégium Könyvtárába.
DÖBRENTEI-KÓDEX (1508)
Kiad. Nytár 12. Közzéteszi Volf György. Bp. 1844.
A premontrei eredetű liturgikus kódexet Halábori Bertalan pap másolta. Első része a 150 zsoltárt tartalmazza a hét napjaira beosztva, melyhez himnusz- és canticumfordítások csatlakoznak. Második része egy egész évet átfogó mise-lectionarium. A kódexben olvasható még az Énekek éneke teljes fordítása és részletek Jób könyvéből. A kódexet a gyulafehérvári Batthyányi Könyvtárban őrzik, innen másoltatta le a múlt században Döbrentei Gábor az Akadémia részére.
ÉRDY-KÓDEX (1526-1527)
Kiad. Nytár 4-5. Közzéteszi Volf György. Bp. 1476; A Néma Barát megszólal. Válogatás a Karthauzi Névtelen beszédeiből. Közzéteszi Madas Edit. Bp. 1985.
Terjedelménél és irodalmi kvalitásainál fogva is legjelentősebb nyelvemlékkódexünk egy prédikáció- és legendagyűjtemény. Szerzője, feltehetően a lövöldi (Városlőd) karthauzi kolostor szerzetese, Karthauzi Névtelenként vonult be irodalomtörténetünkbe. Gazdag forrásanyagát, melyek között Guillermus Parisiensis postillái, Temesvári Pelbárt sermoi és különféle szerzetesrendek legendáskönyvei egyaránt szerepelnek, kitűnő stílusérzékkel formálta műegésszé. A kódex nevét első ismertetőjéről, Érdy Jánosról kapta; ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
ÉRSEKÚJVÁRI KÓDEX (1529-1531)
Kiad. Nytár 9-10. Közzéteszi Volf György. Bp. 1888.
A vegyes tartalmú kódex a Nyulak szigeti domonkos kolostorban készült Sövényházi Márta közreműködésével. Evangéliumi perikopákat, elmélkedéseket, legendákat, prédikációkat tartalmaz. Külön figyelmet érdemelnek a Krisztus szenvedéséről szóló elmélkedések és Alexandriai Szent Katalin verses legendája. Egykori őrzési helyéről, az érsekújvári ferencesek könyvtáráról kapta nevét. Ma az Akadémia Könyvtárában található.
FESTETICS-KÓDEX (1493 KERÜL)
Kiad. Nytár 13. Közzéteszi Volf György. Bp. 1885; Hasonmás kiad. Bev. Molnár József. Bp. 1977. (ELTE Magyar Kódexek 1.)
Az imádságoskönyvet Kinizsiné Magyar Benigna számára másolták a nagyvázsonyi pálos kolostorban. A naponta mondandó kis Mária-zsolozsmát néhány magánimádság és Petrarca hét bűnbánati zsoltárának fordítása egészíti ki. Egykori birtokosa a Festetics család volt, ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
GYÖNGYÖSI KÓDEX (16. SZÁZAD ELSŐ NEGYEDE)
Kiad. Nytár 2. Közzéteszi Volf György. Bp. 1874.
Premontrei eredetű latin és magyar imádságoskönyv, mely többek közt tartalmazza Szent Brigitta tizenöt imáját és Pál bíró imádságát. Két nevezetes verses darabja a Szent László ének és azEmlékdal Mátyás király haláláról. A kódexet a gyöngyösi ferencesek ajándékozták az Akadémia Könyvtárának.
JÓKAI-KÓDEX (1370 UTÁN - 1440 KÖRÜL)
Kiad. CodHung 1. Közzéteszi Szabó Dénes. Bp. 1942. (Hasonmás.); CodHung 8. Közzéteszi P. Balázs János. Bp. 1981. (Betűhű olvasat és latin megfelelő.)
A legkorábbi magyar nyelvű kódex Szent Ferenc és társai életéről és csodáiról szóló legendakompiláció. A fordítás maga 1370 és 1400 között készült, a fennmaradt másolat 1440 körüli. Ehrenfeld Adolf bukkant rá diák korában, egy darabig az ő nevét viselte. Halála után az ország csak nagy anyagi erőfeszítések árán tudta visszaszerezni; ezért 1925-ben, a Jókai-centenárium tiszteletére a kódex új nevet kapott. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
JORDÁNSZKY-KÓDEX (1516-1519)
Kiad. A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről (1516-1519). Hasonmás és a kódex szövegének olvasata. A szöveget gondozta Lázs Sándor. Bp., 1984.
Második fennmaradt bibliafordításunk az Ószövetség első hét könyvét és Szent Pál leveleinek kivételével a teljes Újszövetséget tartalmazza. A kódex Jordánszky Elek kanonok hagyatékából jutott az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonába, két kiszakadt levelét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
KAZINCZY-KÓDEX (1526, 1527, 1541)
Kiad. Nytár 6. Közzéteszi Volf György. Bp. 1877.
Az óbudai klarisszák számára másolt kódex prédikáció-, legenda- és példagyűjtemény. Fő forrása Temesvári Pelbárt Stellariumaés a Legenda aurea. Nagyobb része – a Tihanyi Kódexhez hasonlóan – a Mária-tisztelet jegyében fogant. Elek legendája a hat fennmaradt változat közül a legköltőibb, szépirodalmi szempontból a Barlám és Jozafát legenda alegfontosabb. A kódexet, melyet ma az Országos Széchényi Könyvtár őriz, Toldy Ferenc nevezte el Kazinczy Ferencről.
KESZTHELYI KÓDEX (1522)
Kiad. Nytár 13. Közzéteszi Volf György. Bp. 1885.
A 150 zsoltárt, himnuszokat és commemoratiokat tartalmazó, breviárium-típusú kódexet Velikei Gergely másolta Lékán, feltehetően ferences beginák számára. A keszthelyi Festetics Könyvtár tulajdona volt, ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
KÖNYVECSE AZ SZENT APOSTOLOKNAK MÉLTÓSÁGOKRÓL (1521)
Kiad. Nytár 8. Közzéteszi Volf György. Bp. 1879.; RMKód 1. Közzéteszi Pusztai István. Bp. 1985.
A kódex egy jól szerkesztett latin traktátus fordításának másolata. Nem kizárt, hogy a traktátus maga is Magyarországon készült. Irodalomtörténeti szempontból megjegyzendő, hagy itt olvasható az első, Lucanusra visszavezethető magyar hexameter és néhány sor Dante-fordítás. Egyik legszellemesebb része az Apostolok vetélkedése. A budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi.
KRIZA-KÓDEX (1532)
Kiad. Nytár 2. Közzéteszi Volf György. Bp. 1874; RMKód 5. Közzéteszi N. Abaffy Csilla. Bp. 1988. (Hasonmás is.)
A Szent Brigitta tizenöt imája mellett még két imádságot tartalmazó kódexet Garay Pál szerzetes másolta domonkos apácák számára. Kriza János segítségével vásárolta rneg az Akadémia.
LOBKOWITZ-KÓDEX (1514)
Kiad. Nytár 14. Közzéteszi Volf György. Bp. 1890.
A klarissza apácák számára másolt kódex Szent Ferenc életére vonatkozó írások mellett imádságokat, elmélkedéseket, legendákat, példákat tartalmaz, többek közt az Elek-legendát és Philibertus látomását. Akódex a Lobkowitz család tulajdona volt.
MARGIT-LEGENDA (1510)
Kiad. Nytár 8. Közzéteszi Volf György. Bp. 1879; RMKód 10. Közzéteszik Dömötör Adrienne és Pólya Katalin. Bp. 1994. (Hasonmás is.)
Az Árpádházi Szent Margit életét és csodáit tartalmazó kódex Ráskai Lea másolatában maradt fenn. A fordítás az 1300-as években készülhetett Marcellusnak, Margit gyóntatóatyjának legendája alapján. Az irodalmi szempontból is igen értékes kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
MÜNCHENI KÓDEX (1466)
Kiad. Der Münchener Kodex. I. Hrsg. Julius von Farkas und Gyula Décsi. Wiesbaden 1958. (Hasonmás.); Der Münchener Kodex. II. Hrsg. Gyula Décsi. Wiesbaden 1966. (Betűhű átirat és latin megfelelő.); CodHung 7. Közzéteszi Nyíri Antal. Bp. 1971. (Betűhű átirat és latin megfelelő.); A Müncheni Kódex négy evangéliuma (1466). Közzéteszi Décsi Gyula olvasata alapján Szabó T. Ádám. Bp. 1985.
A négy evangéliumot tartalmazó kódex az Apor- és a Bécsi Kódexszel együtt a legkorábbi fennmaradt bibliafordításunk. Ma a müncheni Bajor Állami Könyvtár őrzi.
NÁDOR-KÓDEX (1508)
Kiad. Nytár 15. Közzéteszi Katona Lajos. Bp. 1908.
A vegyes tartalmú kódex az óbudai klarisszák számára készült. Elmélkedéseket, imádságokat, énekeket, legendákat, Mária-siralmat és Philibertus látomását tartalmazza. A József nádor félszázados kormányzásának tiszteletére elnevezett kódexet a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi.
NAGYSZOMBATI KÓDEX (1512, 1513)
Kiad. Nytár 3. Közzéteszi Komáromy Lajos és Király Pál. Bp. 1874.
Az óbudai klarisszák számára másolt kézirat első harmada a Teljes bölcsességről szóló, nagyrészt párbeszédes passió-elmélkedés, melynek forrása Henricus Suso Horologium sapientiae c.műve. További elmélkedések mellett a kódex imádságokat, imádságmagyarázatokat és bűnlajstromokat tartalmaz. Az esztergomi káptalan Nagyszombatban való tartózkodása idején került a káptalan birtokába, az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdona.
PEER-KÓDEX (16. SZÁZAD ELEJE)
Kiad. Nytár 2. Közzéteszi Volf György. Bp. 1874.
A vegyes tartalmú kódex Csepeli Simon számára készült. Imádságok mellett elmélkedéseket, legendákat, énekeket tartalmaz. Kiemelkedő darabjai Apáti Ferenc Cantilénája és Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához. Nevét egykori tulajdonosáról, Peer Jakabról kapta, ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
PÉLDÁK KÖNYVE (1510)
Kiad. Nytár 8. Közzéteszi Volf György. Bp. 1879; CodHung 4. Közzéteszi Bognár András és Levárdy Ferenc. Bp. 1960. (Hasonmás és latin megfelelő is.)
A kódexet a Nyulak szigeti domonkos apácakolostorban másolták Ráskai Lea közreműködésével. A példagyűjtemény fő forrása Johannes Herolt (Discipulus) Promptuarium exemploruma, ill. Caesarius Heisterbacensis Dialogus miraculoruma. A példák mellett a kódex tartalmaz egy verses gyónótükröt, az Élet és a Halál párbeszédét és egy haláltáncot. A budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi.
PRAY-KÓDEX (12. SZÁZAD KÖZEPE - 13. SZÁZAD ELEJE)
A latin nyelvű Pray-kódex törzsanyaga műfaját tekintve sacramentarium (a misében a pap által mondott imádságok együttese). A sacramentáriumot több más rendeltetésű szöveg egészíti ki, így bizonyos szertartások – köztük legkorábbi összefüggő nyelvemlékünk, a Halotti Beszéd és Könyörgés –, Konstanzi Bernold Micrologus c.szertartási kézikönyve, Könyves Kálmán korabeli zsinati határozatok és a 897-1187 közötti eseményeket leíró Pozsonyi Évkönyvek. A sacramentarium őspéldányát a váci székesegyházban másolták a 11-12. század fordulóján, majd ennek átdolgozása került, feltehetően Jánosiban (Gömör m.), a Pray-kódexbe. A kódex Garamszentbenedek és Deáki érintésével jutott Pozsonyba a 13. század közepén. A kódexről elsőként Pray György jezsuita történész adott hírt 1770-ben. Ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
SÁNDOR-KÓDEX (16. SZÁZAD ELSŐ NEGYEDE)
Kiad. Nytár 2. Közzéteszi Volf György. Bp. 1874; RMKód 3. Közzéteszi Pusztai István. Bp. 1987. (Hasonmás is.)
A vegyes tartalmú kódex feltehetően a Nyulak szigeti domonkos apácák számára készült. Traktátusokat, aHárom körösztyén leán c. dialogizált legendát és Tungdalus látomásáttartalmazza. A kódexet, melyet a budapesti Egyetemi Könyvtár őriz, Toldy Ferenc nevezte el Sándor Istvánról.
SIMOR-KÓDEX (1508 KÖRÜL)
Kiad. Nytár 7. Közzéteszi Volf György. Bp. 1878, RMKód 6. Közzéteszi Vekerdy Lilla. Bp. 1988.
Az óbudai klarisszák számára másolt kódex hét levélnyi töredéke a Ferenc-legenda részleteit tartalmazza. Simor János esztergomi érsek ajándékozta az Országos Széchényi Könyvtárnak.
SZÉKELYUDVARHELYI KÓDEX (1526-1528)
Kiad. Nytár 15. Közzéteszi Katona Lajos. Bp. 1908.
A Judit könyvét, elmélkedéseket, példákat, evangéliumi perikopákat tartalmazó kódex jelentősebb részét Nyújtódi András fordította a tövisi kolostorban élő húga, Judit számára. Őrzési helye a székelyudvarhelyi r. k. plébánia.
THEWREWK (TÖRÖK)-KÓDEX (1531)
Kiad. Nytár 2. Közzéteszi Volf György. Bp. 1874.
Az imádságoskönyv a nyulak szigeti domonkos apácakolostorban készült Sövényházi Márta közreműködésével. Verses darabjai Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához és a tévesen Bernátnak tulajdonított Himnusz a felfeszített Krisztushoz. A kódexet Ponori Thewrewk József fedezte fel az érsekújvári ferencesek könyvtárában, akik az Akadémiának ajándékozták.
TIHANYI KÓDEX (1530-1532)
Kiad. Nytár 6. Közzéteszi Volf György. Bp. 1877.
A klarisszák számára másolt kódex középpontjában Szűz Mária áll. A fogantatásáról, születéséről, megtisztulásáról, haláláról, szépségéről szóló beszédek forrása Temesvári Pelbárt Stellariuma. Korábbi tulajdonosa a Tihanyi apátság volt, ma az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
VITKOVICS-KÓDEX (1525)
Kiad. Nytár 7 és 13. Közzéteszi Volf György. Bp. 1878 és 1885; RMKód 12. Közzéteszi Papp Zsuzsanna. Bp. 1991. (Hasonmás is.)
A klarisszák számára készült kódex Szent Bonaventura regulája mellett imádságokat és elmélkedéseket tartalmaz. Felfedezőjéről, Vitkovics Mihályról nevezték el. A később előkerült Miskolci Töredék a kódexből esett ki az idők folyamán. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.
WINKLER-KÓDEX (1506)
Kiad. Nytár 2. Közzéteszi Volf György. Bp. 1874; CodHung 9. Közzéteszi Pusztai István. Bp. 1988. (Hasonmás és latin megfelelő is.)
A klarissza apácák számára másolt, elmélkedéseket, verses és prózai imádságokat, evangéliumi perikopákat tartalmazó kódexet Winkler Mihály pécsi kanonok ajándékozta a budapesti Egyetemi Könyvtárnak.
[1] ACodices Hungarici sorozat lassabban, de a Régi magyar kódexek sorozat bizonyára látványosan gyarapodik a következő években is. Itt az 1992. januárjáig elkészült köteteket vehettem csak figyelembe.