91. zsoltár[1]
|
Apor-kódex (15. sz. vége) |
Döbrentei-kódex (1508) |
Keszthelyi Kódex (1522) |
|---|---|---|---|
| (2) | Jó vallani Úrnak és énekleni te nevednek, Felséges. | Jó úrnak vallania és te felséges nevednek dicsősejteni. | Jó Úrnak vallania és dicséretet mondani te felséges nevednek. |
| (3) | Holval te irgalmasságodnak hirdetetére és te igazságodat éjjel, | Holval te irgalmadot hirdetni és éjt-által te bizonyságodat, | És reggel hirdetni te irgalmadat és éjtáltal te bizonságodat, |
| (4) | tízhúró zsoltárban éneklek hegedőben. | tízhúró kintornában hegedőbeli ínekkel. | tízhúrú kintornákba hegedűbeli ínekkel. |
| (5) | Mert örvendeztettél engemet, Uram, te tételidben, és te kezeidnek művelkedetiben vigadok. | Mert Uram, engem títeményidbe vigasztaltál, és én te kezeidnek mukáiban örvendek. | Mert gyenyerkedtél engemet, Uram, te téteményidbe, én erülék te kezeidnek mukájában. |
| (6) | Ki felmagasztattak te művelkedetid, Uram, igen mélek löttek te gondolatid. | Uram, te míelkedetid hogy nagyoltak, igen mélyek te gondolatid. | Mely igen megnagyultanak te mívelkedetid, Uram, és mely igen mélek lének te gondolatid. |
| (7) | Hejt[2] firfiú nem esmeri és balgatag nem érti ezeket. | Esztelen ember meg nem ismeri és hejt[2] ezeket meg nem érti. | Esztelen ember meg nem ismeri, és hejt[2] ember nem érti ezeket. |
| (8) | Mikor kikelendnek bűnösök, miként széna, és megtetszendnek mendenek, kik művelkednek hamisságot, és elveszjenek örökkel örökké. | Mikoron bínösök kikelnek, miként széna, és kijelennek mind, kik hamosat tesznek, hogy örökköl örökké elveszjenek. | Mikoron kikelendnek bínesek, miképpen széna, és megjelenendnek mind, kik mívelkednek kegyetlenséget, hogy elveszjenek erekköl erekké. |
| (9) | Tennen magad, Uram, felséges örökké. | Uram, te kedég felség örökké. | Te kedég, Uram, vagy felséges erekké. |
| (10) | Mert íme, te ellenségid, Uram, mert íme, te ellenségid elvesznek, és himletnek[3] mend azok, kik művelkednek hamisságot. | Mert Uram, íme, te ellenségeid, mert íme, te ellenségid elvesznek, és eloszolnak mind hamos tevők. | Mert Uram, te ellenségid elvesznek, és eloszolnak mind, kik kegyetlenséget tesznek. |
| (11) | És felmagasztatik én szarvam, miként onikornis, és én vénségem bő irgalmasságban. | És én szarvam felemelkedik, miként egyszarvó, és én vénségem emlőnek[4] ű irgalmában. | És felmagasztatja én szarvamat, miképpen unikornis ű szarvát, és én vénségem lészen bőséges irgalmasságba. |
| (12) | És megutálta én szemem én ellenségimet, és énellenem támadókban, gonoszkodókban hall én fülem. | És én szemem én ellenségimet megutálá, és énrám támadó átkozókot te füled meghallja. | Megutálá én szemem én ellenségimet, és énrejám támadóknak átkozásit meghallja te filed. |
| (13) | Igaz virágozik, miként pálma, miként Libánosnak cédrosa megsokasoltatik. | Igaz virágoz, ment pálma, megsokasul, miként Libannak cédrosfái. | Igaz megvirágosul, miképpen pálmafa, és megsokasul, miképpen Libánus hegyének cédrusfái. |
| (14) | Plántáltattak Úrnak házában, mü Uronk Istenönk házának palotáiban virágoznak | Úrnak házába ültettek, mi Uronk Istenönknek pitvariba virágoznak. | Elültettenek Úrnak házába, és mi Istenenknek hajlokába virágoznak. |
| (15) | Meg es megsokasoltatnak bő vénségben, és jól tűrők lesznek, hogy hirdessenek, | Még vénségnek emlejébe megsokasolnak, és jól tűrők lesznek, hogy hirdessék, | Még megsokasulnak vénség bőségébe, és jó békességesek lesznek, hogy meghirdessék, |
| (16) | mert igaz Úr, mü Istenönk, és nincs hamisság őbenne. | mert egyenes mi Uronk Istenönk, és őbenne nincsen hamosság. | mert mi Úristenenk igaz, és nincsen kegyetlenség űbenne. |
| (93-95 – Nytár 8, 187) | (169-170 – Nytár 12, 81) |
(246-249 – Nytár 13, 239) |
Psalmus XCI
|
|
|---|---|
| 2. | Bonum est confiteri Domino, et psallere nomini tuo, Altissime. |
| 3. | Ad annuntiandum mane misericordiam tuam, et veritatem tuam per noctem; |
| 4. | in decachordo psalterio, cum cantico, in cithara. |
| 5. | Quia delectasti me, Domine, in factura tua; et in operibus manuum tuarum exsultabo. |
| 6. | Quam magnificata sunt opera tua, Domine! nimis profundae factae sunt cogitationes tuae. |
| 7. | Vir insipiens non cognoscet, et stultus non intelliget haec. |
| 8. | Cum exorti fuerint peccatores sicut foenum, et apparuerint omnes, qui operantur iniquitatem, ut intereant in saeculum saeculi. |
| 9. | Tu autem Altissimus in aeternum, Domine. |
| 10. | Quoniam ecce inimici tui, Domine, quoniam ecce inimici tudi peribunt; et dispergentur omnes, qui operantur iniquitatem. |
| 11. | Et exaltabitur sicut unicornis cornu meum, et senectus mea in misericordia uberi. |
| 12. | Et despexit oculus meus inimicos meos, et in insurgentibus in me malignantibus audiet auris mea. |
| 13. | Iustus ut palma florebit; sicut cedrus Libani multiplicabitur. |
| 14. | Plantati in domo Domini, in atriis domus Dei nostri florebunt. |
| 15. | Adhuc multiplicabuntur in senecta uberi, et bene patientes erunt: |
| 16. | ut annuntient quoniam rectus Dominus Deus noster, et non est iniquitas in eo. |
[1] A három különböző zsoltárfordítást párhuzamosan közöljük a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért. A latin szöveg tükrében megfoghatóbbak a fordítási sztereotípiák, de szembetűnőbbek a fordítás nehézségei is.
[2] bolond, hitvány
[3] szétszóratnak
[4] A lat. uber, -is (n.) = tőgy, emlő; melléknévként ’bőséges, gazdag, termékeny’. A fordító téved, amikor a főnév genitivusát látja benne (uberis lenne) a melléknév ablativusa helyett.