Szent Dorottyáról[1]
(Részletek)
(Cornides-kódex)
Itt kezdetik Szent Dorothea asszonnak szentséges élete és keménséges mártíromsága ezképpen mondván
„Hallgassatok engemet, isteni gyimölcsök, és miképpen vizekenek folyásin plántáltatott rózsák, gyimölcsezjetek.” Ezek meg vadnak írván Sirák fia Jézus könyvének harminckilenced részében (39,17). Ez beszédek illnek vétetni szűz Szent Dorothea asszonról. Előszer az jegyzésnek okáért, mert miképpen Szent Gergely mondja, hogy az rózsának virága illatozik az mártírokban, mert az ővéreknek csodálatos illatjával fénelnek. Annak okáért az rózsának pirosságán jegyeztetik az mártíromság, és az rózsának virágzó szépségén az tiszta szüzesség. Bódogságos Szent Dorothea asszon kedég lőn mártír és dicsőséges szűz, kinek okáért méltán illik jegyeztetni rózsán. Másodszer illnek vétetni ez feljöl megmondott igék Szent Dorothea asszonról az lött csodának okáért, mert olvastatikaz ő legendájában, hogy mikoron Szent Dorothea asszon volna az nyakvágó helyen, Krisztus őneki paradicsomból kölde rózsákat és almákat, miképpen ide alább jobban megmondatik. Harmadszer illnek ez jegyek vétetni Szent Dorothea asszonról példának okáért, mert ez rózsának feljöl megmondott csodájának híre mind az teljes földet keresztyén hitnek követésének példájára fordéjtá. És miképpen az rózsa az ő illatjával embereket gyenyerködtet, ezenképpen mi es hallgassuk, mit mond Szent Dorothea asszon menden keresztyéneknek ez feljöl megmondott igében, mondván: „Hallgassatok engemet”, azaz engedvén hallgassatok engemet, azaz követvén engemet, isteni gyimölcsök, azaz tanéjtványok, keresztyének, ki vagytok Krisztusnak szent vérének miatta isteni keresésnek gyimölcsi az mennyei dicsőségre. „És miképpen vizeknek folyásin öltetett rózsák”, kik szépek, tiszták és pirosak, gyimölcsezjetök jó mívelködetben, tisztaságban és isteni szerelembe. Azért méltán vétetnek az feljöl megmondott igék Szent Dorothea asszonnak dicsíretire.
Mely igékből vegyönk három tanolságot, kikből jelesöl dicsírtetik Szent Dorothea asszon. Előszer szólok az rózsa-virágnak tisztaságáról, hol azt mondja: miképpen rózsák vizeken. Másodszer az rózsai pirosságnak szeretetiről, holazt mondja: plántáltattanak, azazszeretetben. Harmadszer az rózsai fénességnek bódogságáról, hol azt mondja: gyimölcsezjetek, azaz dicsőségre.
Az elsőről, az rózsa-virágnak tisztaságáról kérdetik, hogy honnét illik vala, hogy az tisztaság az rózsán jegyeztessék. Feleltetik, hogy Szent Dorothea asszonnak szűzei tisztasága méltán jegyzetetik az rózsán egyéb virágoknak felette sok okosságokkal. Előszer szépségnek okával, másodszer az ő jó illatjának édességével, harmadszer tiviskes voltának okával, negyedszer meghívesejtő jószágos voltával.
Mondám előszer, hogy Szent Dorothea asszonnak szűzei tisztasága méltán jegyeztetik az rózsán szépségnek okával, mert az rózsa igen szép, kiváltképpen való szépséggel. Annak okáért mondatik virágoknak virága az rózsa. Arra mondja Szent Ambrus Szüzességről írt könyvében: „Kicsoda aléjthat nagyobb szépséget szizességnek szépségénél, ékességénél, hogy ki szerettetik az királtúl, azaz Krisztustúl, megbizonyéjtatik az bírótúl, és megszenteltetik az Úristentől”. Ezről mondja Bölcs es: „Óh, mely igen szép az tiszta nemzetség az fénességgel, tisztasággal, mert haláltalan az ő emléközeti, mely esmeretes Istennél es, embereknél es” (Bölcs. 4,1). Mely Bölcsnek beszédéből eszönkben vehetjök, hogy az tisztaság megszépejti embernek lelkét Krisztusnak hitiben sokképpen. Előszer paradicsomi ártatlanságnak szépségével. Mert miképpen Damascenus mondja: „Az szizesség kezdettől fogva, azaz ártatlanságnak állapatjában, embereknek természetiben plátáltatott. Mert ember szűz földből teremtetött, és csak egyedöl szűz Ádámtúl Éva teremteték. Annak okáért az tisztaságnak miatta ember bírja paradicsomi tisztaságot. Arra mondatik Bölcsnek ez feljöl megmondott beszédében mondván: „Óh, mely igen szép az tiszta nemzetség.” Másodszer megszépejti az tisztaság embernek lelkét az mennyei szépséggel. Kinek okáért mondatik ez feljöl megmondott beszédökben: „Ó, mely igen szép az tiszta nemzetség az fénességgel, tisztasággal”. Mert úgy mond Szent Jeronymus Paulához és Eustochiumhoz írt episztulájába, mondván: „Testben test néköl élni nem földi élet, hanem mennyei élet, mert mennyországban sem házasulnak, sem házasejtatnak.” Harmadszer aztisztaság megszépejti embernek lelkét angyeli szépseggel. Azért mondja Bölcs: „Haláltalan az ő emlékezeti.” Az angyelokhoz bizonval hasonlatik az haláltalanság. Úgy mond az Aranszájú Szent János Szent Máté mondásán: „Menden jószágos míelködetök lelki állatok, de maga jelesöl az tisztaság angyeli állat, mert csak az tisztaságnak miatta kiváltképpen hasonlatnak emberek angyalokhoz, és az természet meggyőzetik az jószágos mielködetökkel. Negyedszer aztisztaság megszépejti embernek lelkét isteni szépséggel: Mert hasonlatik Krisztushoz, Istennek Fiához, és az ő szűz anyjához, Szűz Máriához. Annak okáért mondatik ez feljöl megmondott igékben: „Mely esmeretes Istennél es, embereknél es”, megbizonéjtás miá, avagy jóváhagyás miá. Ezért lakozik jelesben kiváltképpen az tisztákban az Úristen. Kiről úgy ír Szent Pál apostol Korintiosokhoz írt első könyvének hatod részében (6,10): „Nem tudjátok-e, mert a ti tagitok Szentléleknek templomi.” Ó azért, mely igen bolondok azok, ki az szent tisztaságnak jószágát megutálják, és őmagokat test szerént megszeplősejtik. Mert bizonával ez ilyen emberekben nemcsak oktalan állatoknak rútsága vagyon őbennök, de még ennek felette az bínnek es, az dohos dögnek es rútsága vagyon őbennök. Azért mondja Szent Gergely: „Az baromnak megrothadni ő ganéjában, ilyetének az testi emberek, kik az ő életeket fertezetességben végezik el. Ennek felette az ilyen embereknél vagyon pokolbeli és ördögi rútság.” Kiről úgy mond Szent János Látásáról való könyvének huszonegyed részében: „Az fertezetességeknek része vagyon az égő tőznek és kénkőnek álló tavában” (vö. Jelenések 21). Azért méltán mondatik az testi szerelm dohosnak, rútnak és fertezetesnek.
Másodszer az tisztaság jegyeztetik az rózsán az ő édes illatjának okáért. Mert miképpen az rózsa igen édes illatú, azonképpen az tisztaság édes illat az Úristennek és angyaloknak és az bódog lelkeknek. Annak okáért mondja az bódog lélek az igéket, kit megírt Salamon egy könyvének első részében, mondván: „Vonj engemet teutánad, futonk te kenetednek illatjára” (Énekek 1,3). Ennek felette mondatik Krisztus éltetni gyenyerőségesen tisztaságnak liliomi között. Aranyszájú Szent János es úgy mond: „Istennek előtte és angyeloknak előtte az jó és tiszta akaratok olyanok, miképpen az jóillatú, gyenyerőséges virágok.”
Harmadszer az tisztaság jegyeztetik az rózsán az ő tiviskes voltáért. Mert az rózsa egyebött nem támad, sem neveködik, sem végig meg nem marad, hanem tiviskek között. Ezenképpen az tisztaság nem sziletik, sem neveltetik, hanem csak életnek keménségében és testnek megnyomoréjtásában. Úgy mond Szent Bernald: „Az tisztaság gyenyerőségben elvész." Crisostomus úgy mond: „Az tisztaság az ő társi néköl, azaz bőt néköl és mértékletesség néköl hamar eliszamik.[2] Ha kedég ezekkel megerőséjtetött lejend miképpen támaszokkal, tahát igen könnyen koronáztatik”. Ezek mind meglelettenek Szent Dorothea asszonban.
Negyedszer az tisztaság jegyeztetik az rózsán az ő hívesejtő jószágos voltáért. Mert az rózsának vagyon hívesejtő jószága[3] hévség ellen, miképpen nyilvánvaló bizonságvétel vagyon az rózsavízről. Ezenképpen kell az tisztaságnak meghívesejteni menden gonosz kévánságnak hévségét. Kiről úgy mond Sirák fia Jézus könyvének tizennyolcad részében (18,30-31): „Ne járj az te kévánságid után, mert tésznek tégedet örömmé te ellenségidnek”. Négy dolgok vadnak, kiknek miatta ember megmaradhat tisztaságban, hogy ne essék. Első dolog ez, hogy ember tegyen ájtatos és siralmas imádságot. Kiről úgy mond Bölcs: „Tudtam, mert egyébképpen nem lehetek tiszta, hanem ha Isten adandja nekem” (Bölcs. 8,21). Úgy mond Szent Ágoston: „Uram Isten, tisztaságot parancsolsz, adjad, amelyet parancsolsz és parancsoljad, melyet akarsz”. Másod dolog testnek gyötrelme avagy ehnyejtése. Kiről úgymond Szent Pál apostol korintiusokhoz írt első könyvének kilenced részében (9,27), mondván: „Gyötröm az én testemet és szolgálatra alázom, hogy mikoron egyebeknek prédikálandok, ne talám én magam megvetött legyek”. Harmad dolog munkának gyakorlása. Mertaz öresködés[4] és gyenyerködés az agg ellenségnek fegyveri az nyevolyás léleknek elragadására. Szent Jeronymos ezröl úgy mond: ,Mendenkoron valami jót tégy, hogy tégedet az ördeg mendenkoron foglalva leljen”. Negyed dolog az érzékenségöknek[5] örizeti, megzabolázása. Kiről úgy vagyon megírván Sirák fia Jézus könyvének kilenced részében (9,8): „Fordohad el az te orcádat az megékesölt asszon állattúl, és ne nézjed környöl az idegennek orcáját”. Mert Szent Jeremiás prófétának mondása szerént, kit megírt könyvének kilenced részében (9,21), mondván: „Mert az halál bement a mi ablakinkon”, azaz az öt érzékenségönkön. Annak okáért mendenfelől megőrizendők minden érzékönségönk, nemcsak az kilsök, de még az belső érzékenségönk es. Úgy mond Szent Bernáld: „Semmi olyan haszálatos orvosság menden késértetek ellen, mint Krisztus kénjának emléközeti. Azért, ó, emberi állat, ezeket tartsad és nem iszamol.” Ezeket mind szorgalmatoson megtartá Szent Dorothea asszon. Annak okáért megékesejtetött tisztasággal, mint rózsa, virágozván szüzességgel, pirosodván mártíromsággal. Annak okáért érdemlett rózsákat.
Másodszer szólok az rózsai pirosságnak szeretetiről, hol azt mondja, plántáltattanak, azaz szeretetben. Bódogságos Szent Dorothea asszon vala tökéletes szerelmő Krisztusnak malasztjában és virágozék, miképpen az piros rózsa, ki megbizonéjtatik sokképpen az ő életiből. Kérdöm, hogy honnét bizanéjtatik meg emberben az isteni malasztnak és isteni szeretetnek teljes volta. Feleltetik erre, hogy jelesöl ez négyeknek miatta. Elöszer úgy olvastatik Szent Dorothea asszonnak életiről, hogy ő teljes volt Szentlélekkel, azért tökéletes volt Krisztusnak szerelmével. Mert úgy mond Szent Pál Rómaiakhoz írt levelének ötöd részében (5,4): „Istennek szerelme eloszlott mi szivönkben Szentléleknek miatta, ki adatott minekönk”. Ez immár az legenda...
Harmadszer szólok immár az rózsai fénességnek bódogságáról. Miért kedég az rózsa az ő virágzó szépségével jegyezi az szüzességet, és az ő pirosságával jegyezi az mártíromságot, kinek mendenik vala Szent Dorothea asszonban, ennek okáért érdemlött rózsakoszorúval megbódogéjtatni és tiszteltetni. Azért kérdetik, hogyha Szent Dorothea asszonnak méltóságost az ő bódogságának dicsősége, és ha nagyobb az ő öröme mennyországba az ő szüzességéről, hogynem az ő mártíromságáról. Feleltetik erre Szent Tamásnak mondása szerént, hogy az mártíromságnak aureolája méltósága jobb általjában szólval menden egyéb aureoláknál. Ennek okáért Szent Dorothea asszonnak nagyobb öröme vagyon az mártíromságnak aureolájáról. Annak okáért mondatik Szent Máté mondásában való magyerázaton (vö. Máté 5,10), hogy az nyolc bódogságban mind az több bódogságok meg megtökélletnek, hogyki illeti az mártíromokat, mondván: „Bódogok, kik öldözést szenvednek igazságért, mert ők Istennek fiainak hívattatnak”. Haymo esmeg úgy mond, hogy az házas embernek mártíromsága feljöl múlja az oly szüzeket, kik nem mártírok. Imennek okáért, mert az aureola nézi tulajdoncsak az viaskodást és az győzedelm vételt, hogy az aureola mondassék jobbnak, az ki tartozik erősb viaskodásnak. De az mártíromságnak viaskodása erősb az szüzességnek viaskodásánál, azért jobb az mártíromságnak aureolája, hagynem az szüzességnek aureolája. Azért mikoron Szent Dorothea asszonnak mindez két aureolák adattanak, gondoljátok, mely igen nagy az ő bódogsága! Ó, dicsőséges szíz, ó, nemes mártír, ó, rózsai bódogsággal fénes Szent Dorothea asszon, tégedet kérönk, hogy az te szerelmes Jézus jegyesednél méltólj esedezned miérettönk, hogy adjon minekönk malasztot, békességöt és dicsőségöt. Ámen.
(Cornides-kódex 120r–130v – CodHung 6, 640–661)
[1] A Cornides-kódex Dorottya-napi beszédének forrása ugyancsak Temesvári Pelbárt Pomeriuma, ezazonban nem önálló szerkesztmény, hanem fordítás. (A fordító Pelbártot követve a szent legendáját is belefűzte mondandójába, ezt azonban a sermóműfaj bemutatásakor elhagyjuk.) A fordító tudatos törekvése a rímes divisiók visszaadására a sermóban végig jól követhető. (Ezeket kurziválással külön kiemeltük.)
[2] csúszik, siklik
[3] erénye
[4] üreskedés, tétlenkedés
[5] érzékeknek