VERES ANNA:

Szent Anna alakja a Jakab-fÉle ŐsevangÉliumban És hÁrom kÓdexÜnkben

 

Szent Anna tisztelete sokáig problematikusnak számított, mert alakjával a Bibliában nem, csak az apokrif Jakab-féle ősevangéliumban találkozhatunk. A szent legendája nem szerepel Jacobus de Voragine Legenda aureájában[1] sem. A Schütz Antal szerkesztette Szentek élete című kézikönyvben[2] csak apró betűsen olvashatunk Annáról, július 26. ugyanis elsősorban Szent Aurelius és Natalia vértanúk ünnepeként szerepel. Szent Anna tisztelete a 6. században kezdődött, majd a középkorban terjedt el igazán. A Diós István szerkesztette Szentek életében[3] pedig az olvasható, hogy július 26. a 12. századtól már Szent Anna ünnepe. A Szentek lexikonából[4] megtudható az is, hogy Szent Anna napja a kedd. Katona Lajos külön tanulmányt is szentelt ennek a hagyománynak.[5] Mint írja, Ipolyi Arnold, a Magyar Mythologia szerzője is így nevezte Annát. Katona egyértelműen szembehelyezkedik azzal a felfogással, amelyet például Kálmány Lajos képviselt, miszerint a kereszténység mit sem tud arról, hogy Szent Annához a hét második napja valamiféleképpen kötődne. Katona Lajos azt állítja, hogy a keddi nap a 15. század vége, a 16. eleje óta Szent Anna napja. Szent Anna így igen előkelő társaságban foglal helyet, hiszen hétfő az angyalok, szerda Szent József, csütörtök az Oltáriszentség, péntek Krisztus kínszenvedése, szombat Szűz Mária, vasárnap pedig a Szentháromság napja. A vizsgált nyelvemlékek legendáiban is szerepet kap a kedd: mind a Kazinczy-, mind a Teleki-kódex azt írja, hogy Anna kedden született, ill. halt meg, és kedden szülte Szűz Máriát; a Kazinczy-kódex ehhez még azt teszi hozzá, hogy Szent Anna maga is kedden fogantatott. Az pedig, hogy a kedd Szent Anna tiszteletére van fönntartva, egy példázatból is kitűnik, melyet két kódexünk tartalmaz.

Anna tiszteletét az 1439-es bázeli zsinat tette még elterjedtebbé. Itt fogadták el ugyanis Szűz Mária szeplőtelen fogantatását, amely Szent Anna kultuszát is fényesebbé tette. Szeplőtelen fogantatás szerepel az ősevangéliumban és a vizsgált kódexek Szent Anna-legendájában is. Szent Annát IV. Sixtus 1481-ben vette fel a római ünnepi kalendáriumba, feltételezhetően arra építve, hogy Szent Annához már a 12. századtól július 26-át kapcsolták. Szent Anna tiszteletét 1568-ban V. Pius pápa törölte el,[6] majd XIII. Gergely állította vissza 1584-ben.[7]

Gátat vethetett volna Szent Anna tiszteletének az is, hogy háromszor ment férjhez, és mindhárom férjének gyermeket is szült. (Mindhárom gyermek leány volt, és mindegyik a Mária nevet kapta.) Mint Katona Lajos írja, az egyház többször helytelenítendőnek találta a három házasságot, ennek köszönhető az is, hogy a Teleki-kódex – mely egyedül szól e három házasságról – 8. fejezete ún. apologetikus írás, mely védelmébe veszi és megindokolja Anna három házasságkötését.

Szent Anna elsősorban a várandós és szülő anyák, ill. a magtalanok védőszentje; ez szerepel Ijjas Antalnál,[8] Diós Istvánnál, Schütz Antalnál és a Szentek lexikonában is. Ezen kívül védőszentjükként tisztelték még őt a bányászok, a hajósok, a háziasszonyokat kiszolgáló mesterségek (pl. csipkeverők) képviselői és a haldoklók, a ”jó halált” halni kívánók. Az, hogy a hajósok és a ”jó halált” halni akarók hozzá fordultak, kitűnik a Kazinczy- és a Teleki-kódex vizsgált példázatából is: a tengeren hánykolódó ifjú Szent Annát hívja segítségül, és őt kéri arra is, hogy segítse meg halála óráján.

A legrégibb forrásban, a Jakab-féle ősevangéliumban azt olvashatjuk, hogy Szent Annáról. Szent Anna férjét, Joákimot nem engedték áldozni, mert nem támasztott magvat Izraelben. Ezen Joákim igen elkeseredett, és a pusztába bujdosott el az Úrhoz könyörögni. Anna pedig már nemcsak meddőségét, hanem elvesztett hitvesét is siratta. Ő is az Úrhoz fordult panaszával és könyörgésével, melyek meghallgatásra találtak. Az Úr megkönyörült rajtuk, és megjelent először Annának, majd Joákimnak, és bejelentette, hogy Anna meg fog foganni. Joákim visszatért a pusztából, és Anna valóban megfogant, majd lányt szült, akinek a Mária nevet adták. Az ősevangélium innentől Máriára koncentrál, és ez nem is furcsálandó, ha figyelembe vesszük az evangélium címét: Jézus Krisztus mindenek felett dicsőséges anyjának, a Szent istenszülő Máriának születése.

 

Összevetés[9]

 

1/A: A keddi nap eseményei

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
-	197/21-23 ez bodogh emerencia : az zenth stollanostul ter/oe/ben essek : es id/oe/ rea teluen zille e/g´/ kednap : els/oe/ zill/oe/ttet : kyt annanak neueztete 201/2-3, ill. 7-9 az kednap : az /ve/ diceretyre Ayetatosson oluas : harom pater nostert...Mert az bodogh zenth anna : ked/oe/n fogantatek anianak meheben : ked/oe/n zilettettetek : az Cristusnak annyat es ked/oe/n zile : es ked/oe/n hala megh	297/31-35 demaga ked napokon : a kereztyen/oe/kt/ve/l : az /oe/ amlek/oe/zeti : nagob zorgalmassagal meg tartando : mert Bizonaba kedd/oe/n z/ve/letec ez vilagra : kedd/oe/n a ziznek istennec annanac isteni zerzesb/oe/l valaztatec z/ve/l/oe/ annyaua : es kedd/oe/n zabadula meg a testnec t/oe/ml/oe/ceb/oe/l 308/24-26 menden kedd/oe/n remensegnec bizodalmaul...mong az /oe/ neuebe harom pater nostert	-

 

1/B: Csak a Kazinczy-és a Teleki-kódex ír a keddi napról: Szent Anna ezen a napon született, halt meg, így imádsággal is ezen a napon ajánlatos hozzá fordulni. A Kazinczy-kódex még azt is hírül adja, hogy Szent Anna maga is kedden fogantatott: Az boldog szent anna kedden fogantaték anyjának méhében.

 

2/A: Kik Anna előképei a Bibliából?

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
147/33-36, 38-40 Neegy azzonyallatok voltanak eellyen nemtelenek sok ydeyglen kykt/we/l wr isten akarattya zerent nagy chodalatus magzatok zarmaztanak Elsew...Samuel proffetanak annya...Masodyk kys thobiasnak annya...harmadyk...Sara azzonnak annya...Neegyed vala ffanuelnek leanya	-	287/29-30 e scent anna azzonba meg bizonittatic az : mel a medd/ve/ sararol : abrahamnac feleseger/oe/l 287/33 vgan ez/oe/nkepen racel : Jacobnac felesege : az /oe/ hazassagoknac vtanna sov eztend/oe/ckel z/ve/le Josephot	II./4. ahogy megáldottad Sárának méhét, és megadtad neki a fiát, Izsákot!

 

2/B: Az Érdy-kódex Anna négy előképét sorolja föl: Sámuel próféta anyját, kis Tóbiásnak anyját, Sára asszonynak anyját és Phanuel leányát. A Teleki-kódexben Sára és Ráchel szerepel, míg az ősevangéliumban csak Sára.

 

3/A: Anna dicsőséges felmenőiről

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
148/33 Nem volt oly nemesseeg oly bodogh nemzetsseeg kyben reezy nem volna, kyr/oe/l nylwan emlek/oe/zyk zenth Mathe ewangelista kenyweenek elssew reezeben6 ffel zamlalwan Cristustwl es az zyz mariatwl foghwa mynd Adam atyankygh	-	-	-

 

3/B: Anna dicsőséges felmenőiről csak az Érdy-kódex ír. Érdekes, hogy a Karthauzi Névtelen szerint Szent Máté evangélista  könyvének első részében Krisztust Szűz Márián (tehát közvetve Annán) keresztül vezeti vissza Ádámig. Az 1981-es, Szent István Társulat által kiadott Újszövetség Szent Máté evangéliumának első részéhez kapcsolódó jegyzet kiemeli, hogy Jézust az evangelista nem Márián, hanem Józsefen keresztül vezeti vissza Ádámig, tehát a Karthauzi Névtelen itt torzít.

 

4/A: Két számadat: hány évesen adták férjhez (1) és hány évig volt meddő Szent Anna (2)?

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
(1) -	198/28-29 tyz/oe/n /oe/t eztend=oe/s koora iotot uona	282/9-10 tiz/oe/n /oe/ eztend/oe/re iutot volna	-
(2) 147/29 hwz eztendeeg volt nemtelen	199/16 az zenth hazassagba magzatnal kyl huz eztendek elenek	-	-

 

4/B: A Kazinczy- és a Teleki-kódex szerint Annát tizenöt évesen adták férjhez, és házassága Joákimmal az Érdy- és a Kazinczy-kódex alapján húsz évig volt meddő.

 

5/A: Honnan való Joákim, illetve Szent Anna, és hol éltek házasságuk után?

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
-	198/31-32, 34-35 Ioackim ke/g´/ek...nazaretb/oe/l ualo : zenth anna betlehemn/oe/l ualo : es e/g´/et/oe/mbe lakozanak nazaretbe	282/14-15 (Joákim) nazaretb/oe/l valo vala : es e scent anna azzon bethlehemb/oe/l valo vala: es egg/ve/t lakozanac nazaretben	-

 

5/B: Már az eddigiekből is kiderült, hogy e két kódexünk szoros egyezést mutat: arról tudósítanak, hogy Joákim Názáretből, Anna Betlehemből való volt, és házasságkötésük után Názáretben éltek.

 

6/A: Miképp tiszteli és szereti egymást Joákim és Szent Anna?

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
-	199/9-12 zent anna azzon  ez zenth ioachimot tyzt/oe/lyuala : mint vrat : es zeretyuala minth ed/oe/s attyat Az zent ioachimes uizont tyzt/oe/li uala zenth an/n´/at : minth iohazassat : es zeretyuala minth ed/oe/s an/n´/at	282/28-30 (Szent Anna) tistele : mikepen vrat : es zerete mikent attyat : /oe/ es vizont az /oe/ feleseget tistele : mikepen annyat : es alkolmas zeretettel meg /oe/lele : mikepen hugat	-

 

6/B: Szoros hasonlóság fedezhető fel a két kódex között ezekben a szövegrészletekben is: Anna úgy tiszteli Joákimot, mint urát, és úgy szereti, mint édesatyját; azonban eltérés is tapasztalható: Joákim úgy tiszteli Annát, mint jó házastársát, és úgy szereti, mint édesanyját (Kazinczy), ill. Joákim úgy tiszteli Annát, mint anyját, és úgy szereti, mint húgát (Teleki).

 

7/A: Ki nem fogadja el Joákim adományát?

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
-	-	283/35 pyspek... 284/3 Joachimot az oltarrol el/ve/ze	I./2. útjába állt Ruben ezen szavakkal

 

7/B: Joákim adományát a Teleki-kódexben a püspök, az ősevangéliumban Ruben nem fogadja el.

 

8/A: Az Úr Joákim és Anna előtt való megjelenéséről (1) és a házaspár elválás utáni találkozásáról (2)

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
(1)-	-	285/38 menb/oe/l e gabriel archangalt e scent Joachimhoz az puztaba 286/11 puztat elhagod : es Jerusalembe menendez   286/24-25 gabriel archangal : monduan : anna myre syrz 287/3-4 es men Jerusalembe : mert ot az aran kapuba : el/oe/dbe y/oe/	IV./1. És íme az Úr angyala megállt előtte és így szólt hozzá...: „Anna, Anna!...” IV./2. Joákim, a férjed, nyájával érkezik hozzád   IV./2. Az Úr angyala ugyanis leszállt Joákimhoz és így szólt hozzá...hagyd el ezt a helyet
(2)-	-	287/20-21 Jerusalembe : az arankapu k/oe/zbe egbe Jutottanac	IV./4. És íme Joákim jött is nyájaival, Anna kint állt a kapuban

 

8/B: A Teleki-kódex szerint Gábriel először Joákimnak, majd Annának jelent meg, míg az ősevangéliumban a sorrend fordított: az Úr angyala először Annát, majd Joákimot kereste fel. A Teleki-kódexben a házaspár Jeruzsálemben, az aranykapunál; az ősevangéliumban saját házuk kapujánál találkozik.

 

9/A: Milyen fészket látott Anna a kertben, miközben panaszkodott az Úrnak?

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
-	-	285/12-13 latna az /oe/ kerteben neminem/ve/ k/ve/s madarkath : nag gakorlatossagal fezket raknya	III./1. a babérfán látott egy verébfészket

 

9/B: A fészek-motívum az előző két legendamozzanathoz hasonlóan ismét csak a Teleki-kódexben és az ősevangéliumban lelhető meg: Anna az Úrhoz való panaszkodása közben madár-, ill. verébfészket látott.

 

10/A: Szent Jakab apostol alakjának megjelenéséről

 

Érdy	Kazinczy	Teleki	Jakab-féle ősevangélium
-	200/25-27 Mikoron ez ifiv eleten k/oe/n/oe/rges/oe/ket tene : ime zent iakab apastal...nkey iel/oe/nek 201/11-12 Monda neky zent iakab : en az /ve/ harmadik leananak fya uagok	281/16 az masik maria (Szent Ann második leánya)...z/ve/le : tuma mynt : k/ve/sseb scent Jakab apastalth 307/37 a scent Jakab apastal vti tarsul yelennen l/oe/n 308/36 mert en es az /oe/ leananac fya vagoc	-

 

10/B: Szent Jakab apostol alakja csak a két, más tekintetben is sok egyezést mutató kódexünkben jelenik meg: ő a közvetítő a kódexekben szereplő tékozló ifjú és Anna között. A kódexek szövege között azonban eltérés is megfigyelhető: a Kazinczy szerint ő Szent Anna harmadik leányának fia, a Teleki-kódex szerint azonban Szent Anna második leánya szülte őt.

 

11/A: A kódexíró korára vonatkozó megállapítás

 

Érdy	Kazinczy	Jakab-féle ősevangélium
149/33-36 Oh aldot wr isten vallyon talalhatny ee mastany yd/oe/ben eellyen rend bely morhas neepeket? Nem twdom De vyzon ellen meeg az dezmaat sem fyzetyk ygazan meg.

 

11/B: Az adott korra vonatkozó aktuális megállapítást csak az Érdy-kódexben találtam: Ó, áldott Úristen, vajon találhatni-e mostani időben ilyen rendbeli marhás népeket? Nem tudom, de viszont az dézsmát sem fizetik igazán meg. Ez a Szent Anna-legenda ismertetésébe szőtt önálló, a forrásoktól független betoldás igen figyelemreméltó prédikátori gesztus.

 

12/A: Részlet a kódexek Szent Annához (ill. többek között őhozzá is) való könyörgéseiből

 

Érdy	Kazinczy	Teleki
150/33-35 Keer/we/nk azeert ma es horanak myndenkoron O Bodogssagos o zenthsseeges o myndden tyzt/oe/sseegre melto zent azzonywnk veegy zarnyad alaa veegy otalmad alaa	204/4-6 Idu/oe/zleg maria malaztal tel/l´/es úr uagon teueled az the malaztod le/g´//oe/n en uelem the ua/g´/ aldot az te annyad zenth anna azon kytul fogantatek	-

 

12/B: Hogyan könyörögnek a kódexek Szent Annához? A Kazinczy-kódex közvetve, az Üdvözlégy Mária szövegén belül: Áldott az te anyád Szent Anna, az Érdy közvetlenül: Szent asszonyunk, végy szárnyad alá, végy oltalmad alá.

 

13/A: Példák a kódexírók személyes meglátásaira, jó tanácsaira, intéseire

 

Érdy	Kazinczy	Teleki
146/2-5 mert ha ez/we/nkbe veezyek myt gondolhatwnk ne/g´/ob meltosagot es tyztesseget istent/we/l adathny, mynt hogy isten zylew magzatnak attya es annya leenny es istennek ewssy yky neweztethny wgy 146/20-22 mert lehetetlen hogy ewket wr isten meg ne halgassa ew kenyergesekben 149/5-6 mert ha nyneyb/oe/l ky tertt zent/oe/knek ynnepeeth yllyk tyzt/oe6lny...Meneewel ynkaab howa semy byn nem feerk/oe/z/oe/t 149/14-15 zent Anna azzon kyre semy byzonságot nem yllyk keresnewnk, kyt zemeynkkel latwnk es hyz/we/nk	-	328/1-3 Buzgosagal kel zolgalnonc vgan ez/oe/n kepen : alhatatossagal : es mend vegiglen meg maraduan az zolgalatban

 

13/B: A kódexírók személyes jó tanácsaira, meglátásaira is van példa: a Karthauzi Névtelen többször is kifejti, hogy – mivel Anna olyan közeli rokonságban van Jézussal – az ő és Joákim könyörgését Jézus bizonyára meghallgatja, hiszen lehetetlen, hogy őket Úristen meg ne hallgassa ő könyörgésükben. A Teleki-kódex szintén buzgóságra és állhatatos szolgálatra inti a közönséget.

 

14/A: Példák költői nyelvhasználatra

 

Érdy	Kazinczy	Jakab-féle ősevangélium
145/5-8 Mert ez az nemes yozagus ffa kyr/oe/l az agachka le metteteek es ennen isteny hatalmawal meg vyrwla. Ez az zenth feld ky zeep /g´/eryed/oe/zew bokroth meg maradaskeppen   Ez az kyes menyorzaag kyb/oe/l nap kelettre az zykrazo eedes tengh/oe/ry Cyllag ffel tamada 145/24-25 kyk termeezet zerent hydeg/oe/k valanak zaporodasra	198/25-26 Az fesl/oe/t leanzoknak gonoz /n´/aiaskodassokat : minth az merg/oe/s kegot zorgalmatosson el tauoztattyaauala 1999/31-34 mikepen az napnak fene az hot : az melegh uiz az sot : az tyz az ieget : es az zen az c/oe/pp/oe/t zoktak megh emeztenie : ez/oe/nkepen ez ifv : nagh hamarsagal attyanak temerd/oe/k kencet mind el tekozla	II./2. Jaj nekem, mihez is lettem én hasonlóvá? Nem lettem én olyan, mint az ég madarai, mert még az ég madarainak is vannak fiókái előtted, Uram. ...Nem lettem én olyan, mint a föld vadjai, mert a föld vadjainak is vannak kölykei előtted, Uram. II./3. Nem vagyok én olyan, mint ez a föld, mert ez a föld „megadja a gyümölcsét a maga idejében, És áldást mond néked, Uram.”

 

14/B: Az Érdy-kódexben metaforák szerepelnek: Anna a fa, amelyről a viruló ágacska le lett metszve; Jézus pedig a szikrázó édes tengeri csillag. Kifejező az is, hogy a Karthauzi Névtelen a meddő helyett a következő szókapcsolatot használja: hidegek valának szaporodásra. Az ősevangéliumból hasonlatokat emeltem ki Anna panaszából: nem lettem én olyan, mint az ég madarai, ... mint a föld vadjai, ... mint ez a föld, mert ezek mind termékenyek, míg Szent Anna az Úr csodatételéig nem az. A Kazinczy-kódex szerint a tékozló fiú úgy pazarolta el apja vagyonát, mint ahogy a napnak fénye az havat, a tűz a jeget, a meleg víz a sót ... megemészti.

 

Az összevetés eredményei

 

Az egybevetés nem emelte ki azokat a szöveghelyeket, melyeknek motívumai mind a négy szövegben közösek, azonosak (tehát például azt, hogy Szent Anna meddő volt), hanem azokkal a megfelelésekkel foglalkozott, amelyek a szövegekben lévő eltérést vagy az egymáshoz képesti hiányt mutatták meg. Mivel vizsgálatunk középpontjában az Érdy-kódex állt, csak az Érdy-kódexből emeltünk ki olyan részeket, amelyek ebben a kódexben benne vannak, de a többiből hiányoznak. Ezt azonban a többi szöveggel is meg lehetett volna tenni. Csak a Jakab-féle ősevangéliumban szerepel például, hogy Joákim a főpap homloklemezén látta, hogy megigazult; csak a Kazinczy-kódex ír arról, hogy Szent Emerencia (Szent Anna anyja) nagy halakat adott az Úrnak, amikor megértette, hogy házasságra kell lépnie és gyermeket kell szülnie; és csak a Teleki-kódexben olvasható példázat az angol püspökről, aki támadta Szent Anna tiszteletét és megbűnhődött. (Meg kell jegyezni, hogy a Teleki-kódex sokkal bővebb, mint a többi szöveg; terjedelme többszöröse a többinek.) Az összevetésből mindenesetre kiderült az, hogy a Teleki- és a Kazinczy-kódex szoros rokonságot mutat egymással, valamint feltűnő az ősevangélium és a Teleki-kódex egyezése is. Újabb példákkal igazolhattuk Madas Edit megállapítását, hogy a Karthauzi Névtelen műve kiváló írói teljesítmény, és hangsúlyozottan összpontosít közönségére (13, 14), miként a másik két vizsgált kódexben is találtunk írói kvalitásokat megcsillantó részleteket. Kiemeljük azt, hogy a legendák Példák a kódexírók személyes meglátásaira, jó tanácsaira, intéseire (13), ill. a Példák költői nyelvhasználatra (14) szempontok alapján való vizsgálata azt mutatja, hogy ezekkel a sajátságokkal az Érdy-kódex nincs egyedül kódexeink sorában.

 

Anna Veres

The Figure of Saint Anna in the Apocryphical Gospel according to Jacob and Three Hungarian codices

 

The veneration of Saint Anna is determined by the apocryphal tradition connected to it. By comparing three Hungarian codices (Érdy Codex, Kazinczy Codex and Teleki Codex) with each other and the apocryphical Gospel according to Jacob, which is considered the original source, it becomes obvious how certain authors supplemented the tradition by adding Biblical references, Christian motives and actualizing comments. They also enriched the tradition by using the language of the Bible, rich in metaphors and analogies, even in their  spontanous  use of language.

This essay also draws the conclusion that, however the text of  the Teleki Codex is more lengthy, it is closely related to the text found in the Kazinczy Codex, and that among the three Hungarian sources the Teleki Codex adopts the text of the Gospel.