Untitled Document
RAJHONA FLÓRA:
ALEXANDRIAI SZENT KATALIN LEGENDÁJA TEMESVÁRI PELBÁRT FELDOLGOZÁSÁBAN
Alexandriai Szent Katalin a középkortól kezdve az egyik legkedveltebb szent volt. Erre utal legendájának, kultuszának sokrétűsége és egyetemessége. Jelen tanulmány elsősorban a középkori magyar prédikációirodalomban elfoglalt helyét vizsgálja, mindenekelőtt Temesvári Pelbárt feldolgozását, ill. annak forrásait és előéletét, amely több szerzőnek szolgált, ill. szolgálhatott forrásként.
A szent legendájának gyökerei a X. századig nyúlnak vissza, ebből a korból datálható ugyanis az első forrás, egy ciprusi kézirat, amely említést tesz Katalinról.[1] A nyugati egyházi hagyományba a XI. század folyamán jutott el az első legendavariáns[2], amely a későbbi századokban jelentősen bővült és színesedett.
A legkorábbi változat csak a szent szenvedéstörténetét, ill. halálát írja le. Ez a Passiónak is nevezett rész a XII – XIII.[3] században nyerte el azt a formát, amely leginkább elfogadott, ill. amely megtalálható a legtöbb feldolgozásban. Ahogy Katalin kultusza növekedett, a legenda szükségszerűen tovább bővült, és a XIII. század végére valószínűleg már kialakultak egyes változatok a megtéréséről (Conversio), ill. a születéséről (Nativitas)[4]. A források igen sokrétűek, változatosak, mind nyelvüket (találhatunk ugyanis latin, görög, angol, francia, német, olasz és arab változatot is), mind formájukat tekintve (gyakori a verses feldolgozás, emellett természetesen a prózában írt legenda, ill. a prédikáció is megjelenik).
Figyelembe véve a források nagy számát, szinte természetes, hogy a feldolgozások nem egységesek. Sőt, állíthatjuk, hogy nem találhatunk két egymással minden pontban megegyező variációt. Ez nyilvánvalóan abból ered, hogy a Passióhoz kapcsolódva dolgozták ki a szent korábbi életére vonatkozó történeteket, majd ezeket megpróbálták egységes legendává formálni. Ez lehet az oka, hogy hatalmas zűrzavar keletkezett a szent Katalinról szóló művekben, ugyanis találhatunk olyan (legtöbbször nagyon korai) feldolgozásokat, amelyekben az egyes részeknek tulajdonképpen semmi közük nincs egymáshoz, sőt szinte úgy tűnik, mintha két különböző személyről beszélne a szerző.[5]
A legendakorpusszal kapcsolatban azonban nemcsak az eltérő szövegvariánsok vethetnek fel kérdéseket. Elsősorban érdekes megvizsgálnunk, hogy ki volt szent Katalin, ill. hogy létezett- e egyáltalán. A legendákban egyező elem, hogy a szent halálát 305 és 310 közé helyezik[6], ill. hogy a Sinai hegyen temették el. Ez arra enged következtetni, hogy akár a Sinai hegyi kolostor feljegyzéseiben, akár az egyházatyák alexandriai mártírokról szóló műveiben találhatnánk valamiféle utalást Katalin személyazonosságára. Ez azonban elmarad.
Ezen a ponton a történetiség szempontjából vizsgálva a szent életét, tekintsük át, melyek azok a fogódzók, amelyekre számíthatunk. Ehhez segítséget nyújthat az első forrás szövege:
“Aikaterina mártír Alexandriából származott, leánya volt valami gazdag és híres fejedelemnek, és igen szép volt. Jeles tehetségű lévén, jártas volt a görög irodalomban, bölcsességre tett szert s mindenféle nyelveket tudott. Elrendeltetvén, hogy a görögök áldozzanak a bálványoknak, látván a barmok öldöklését, megbosszankodott és elment Maximinos palotájába s vitatkozni kezdett vele, mondván, miért hagytad el az élő Istent és imádsz lelketlen bálványokat? – amaz pedig megfogatta őt és durván kinevette. Aztán pedig ötven retort hozatott és monda nekik: Vitatkozzatok meg Aikaterinával és győzzétek le, mert különben mindnyájatokat a tűzre hánylak. Azok pedig látván, hogy legyőzte őket, megkeresztelkedtek és ekkép a tűzben haltak, míg emez lefejeztetett.”[7]
Láthatjuk, hogy ez a változat igen szűkszavú, további érdekessége, hogy Aikaterinának nevezi a szentet. A XI. századi források még megtartják ezt az elnevezést[8], ám később az ai szótag eltűnik a neve elől, és a továbbiakban már nem bukkan fel.
Katalin nevének etimológiája egyébként is érdekes probléma. A Legenda Aurea adja az első etimológiai magyarázatot, amely valószínűleg nem igaz, ugyanis a szent nevének első részét egy görög szóra vezeti vissza, a másikat pedig egy latinra.[9] Születtek még ezen felül etimológiák[10], ám mind latin nyelven. Mivel valószínűleg ebben az esetben görög névről van szó, így a valódi jelentés tisztázatlan, ugyanúgy az ai szótag jelentése, ill. eltűnésének oka.
További problémák is felmerülnek a fent idézett első forrással kapcsolatban. Abban ugyanis arról van szó, hogy Katalint Maximinus végeztette ki. Ezek után a különböző szerzőknél ebben a kérdésben teljes a zűrzavar, ugyanis a legtöbben úgy vélik, hogy Maxentius ítélte halálra Katalint.[11] A Legenda Aurea meg is jegyzi a Szent Katalinról szóló fejezet végén, hogy a másolók valószínűleg valamit félreértettek, ugyanis ő a forrásaiban Maxentiust talált (sőt őt emeli be saját feldolgozásába), pedig köztudott, hogy Alexandriában ebben az időben Maximinus volt az uralkodó.[12] Talán a félreértés csupán azért következett be, mert Maxentius neve ismertebb volt mint hírhedt keresztényüldöző.
Az előbbiek fényében meg kell jegyeznünk, hogy sem Eusebios, sem Heraklides, akik az alexandriai keresztényekről és azok szenvedéseiről, valamint a szent nőkről írtak[13], nem tudnak szent Katalinról. Néhány Katalin történetéhez hasonló részlet felfedezhető[14], ám egyik sem valószínűsíthető mint forrás.
Talán történeti kiindulópont lehet a filozófusokkal való vita, amelyet a legkorábbi forrás már emleget. Ha feltételezzük, hogy Katalin legendájának alapja valamilyen megtörtént esemény, ésszerű a továbbiakban olyan forrást keresni, amely említést tesz arról, hogy egy nő (vagy akár férfi) egyedül meggyőzött az érveivel ötven filozófust.
Az előbbiek fényében most vizsgáljuk meg Temesvári Pelbárt legenda-feldolgozását[15], amely további kérdéseket vet fel. Pelbárt valószínűleg nyomtatott és kéziratos forrásokat egyaránt használt, prédikációiból nyilvánvaló, hogy érdeklődése sokrétű és sokirányú. Mint szerzetesnek, nyilván keze ügyében voltak a régebbi és újabb prédikációgyűjtemények, amelyeket beépített saját prédikációiba.[16] Ezeken kívül lehetséges, hogy külön is használta az egyházatyák műveit, esetleg az antikok írásait, talán a breviáriumokat, amelyek tartalmazták a szentek életéről szóló olvasmányokat, ill. egyéb, számunkra még ismeretlen, valószínűleg nem elsősorban vallási témájú műveket.
Pelbárt négy Katalin-beszéde forrásul szolgált rendtársa, Laskai Osvát prédikációgyűjteményéhez, az Érdy-kódex sermójához, az Érsekújvári Kódex verses legendájához, ill. a Debreceni Kódexben szereplő Katalin-legendához.
Azt nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy melyek azok a művek, amelyeket Pelbárt biztosan felhasznált segédkönyvként, ill. forrásként. Az általa idézett szerzők, ill. azok prédikációi, valamint egyéb, általában felhasznált művek alapján a pelbárti legendaadaptáció elemeinek forrásai tettenérhetőnek látszanak. Nagyjából teljes egészében “összerakható” Pelbárt forrásaiból az általa létrehozott legendavariáns. Ez a változat azonban mind egységében, mind részleteit tekintve problémásnak tűnik, mindenekelőtt az ennek alapján készült magyarországi sermók történetéhez és tartalmához képest.
Elsőként az Alforabiusszal kapcsolatos problémakör említendő meg. A legendában, a Nativitas-történetben általában feltűnik egy csillagjós, vagy egyszerűen tudós, ill. filozófus, aki az új istennek való áldozást, ill. Katalin elnevezését javasolja. Ezt a tudóst a különböző szerzők más-más néven nevezik, találkozhatunk Alfonciusszal, Alforiusszal, Alforabiusszal, sőt Macrobiusszal az egyes feldolgozásokban.[17] Bár a többi elnevezéssel is érdemes foglalkozni, mindenekelőtt vizsgáljuk meg Pelbárt Alforabiusát. A tudós ugyanis nemcsak a legenda szereplőjeként tűnik fel, hanem később is, ebben az esetben már mint legendaszerző.[18] Pelbárt szerint van ugyanis egy historia ab Alforabio descripta (egy Alforabius által írt történet), amelyben többek között az szerepel, hogy Krisztus másodszor is megjelenik Katalinnak, és megígéri neki a márítrhalált.[19] Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Elsősorban hogy miért hívják itt Alforabiusnak a filozófust, annak ellenére, hogy a korábbi feldolgozásokban nem találkozunk ezzel a névvel, ugyanúgy, ahogy az általa írt legendával sem.
Köztudott, hogy Alforabius egy Al Farabi nevű arab csillagász-filozófus latin neve. Al Farabit az arab filozófia megteremtőjének tartották, aki a neoplatonista elméleteket ötvözte a Korán filozófiájával, így új irányba terelve az arab szellemi életet. Sokan Avicenna szellemi elődjének tartják a X. századi arab bölcset.[20] Ez az Alforabius szerepel tehát a pelbárti legendában egyrészt mint híres görög tudós, másrészt mint legendaszerző. Ezzel kapcsolatosan a névválasztás mellett az a kérdés, hogy melyik az a legendavariáns, amelyre itt Pelbárt utalhat. A későbbiekben említi még, hogy ugyanezen legendában olvashatjuk, hogy Katalin anyja korán meghalt, valamint a szenvedéstörténetben szereplő filozófusokkal való vita négy sarkalatos tanulságát is[21]. Ha egy olyan forrást sikerül találni, amelyben ezek az elemek szerepelnek, körvonalazni lehet a pelbárti feldolgozás módszerét.[22]
Valószínűtlen, hogy maga Al Farabi írt volna egy Katalinról szóló legendát, mivel a híres bölcs a X. században élt, és ebből az időből jelenleg egyetlen feldolgozást ismerünk, amelyben szó sincs a megtérés-, ill. a születéstörténetről, csupán a Passio szerepel benne. Könnyebben elképzelhető, hogy Pelbárt valamiféle keleti (talán arab) feldolgozásra utalhat itt, amelyet valamiért nem akar pontosabban megnevezni.
Ezzel kapcsolatban több probléma vetődik fel, amelyek a Pelbártot alapul vevő magyarországi feldolgozásokhoz kapcsolódnak. A legérdekesebb, ami az Érdy-kódexszel kapcsolatos. Az Érdy-kódex Katalinról szóló prédikációjának ránk maradt szövege hozzávetőleg 98%-ban hű fordítása Pelbárt beszédeinek. Két lapot azonban kitéptek a kódexből annál a résznél, ahol Katalin megtéréséről, ill. Krisztus második megjelenéséről van szó. Ez a tény azért meglepő, mert a kódexszel kapcsolatban szokatlan az, hogy lapok hiányozzanak. Ezt kiegészíti, hogy pontosan azt a részt tépték ki, amelyről Pelbárt azt állítja, hogy az Alforabius által írt legendából származik. Az Érdy-kódexszel történtek alátámaszthatják azt a feltevést, miszerint Pelbárt forrása valamiért nem tartozott a prédikációforrásként használható művek közé.
Azt, hogy ez az elképzelés nem csupán feltevés, Laskai Osvát sermójának egy részlete bizonyítja. Ő, bár általában Pelbártot használja elsődleges forrásként, ebben az esetben meghökkentően fogalmaz. Második Katalinról szóló prédikációjában[23] mondja el a legendát, szokatlan módon a pelbárti részletek közé szőve az ún. Nova Legenda[24] Pelbárttól teljesen eltérő szövegének elemeit. Osvát feldolgozása szűkszavú és meglehetősen vázlatos a születéssel, ill. a megtéréssel kapcsolatban. Mindezek elmesélése után megjegyzi, hogy a fent leírt részletek bár apokrifnek számítanak, mégsincs meggyőződve azok hamisságáról, így beemeli azokat saját prédikációjába.[25]
A másik két Pelbártból dolgozó magyar nyelvű prédikáció első ránézésre nem mutat olyan szembetűnően érdekes vonásokat, mint a fent említett két verzió. Azonban tüzetesebben szemlélve feltűnhet néhány szokatlan részlet.Az Érsekújvári Kódex verses legendájának forrása, ill. forrásai a mai napig még nem teljesen körvonalazottak. Bizonyosnak tekinthető, hogy Pelbárt beszédeit felhasználta a szerző kompozíciójának megalkotásához,[26] erre utal Alforabius szerepeltetése, aki Pelbárton kívül sehol nem jelenik meg. Mégis, a legenda sokkal bővebb és részletesebb, ami érthető, hiszen két teljesen különböző műfajú írásról van szó. Felvethető a Horváth Cyrill és Katona Lajos által megfogalmazott feltételezés, miszerint a legenda szövegében értelmi ugrás van annál a résznél, ahol Krisztus másodszor megjelenik Katalinnak.[27]
A Debreceni Kódex legendája a szerző bevallása szerint “Pelbárt atyánk” művét követi. Mégis összehasonlítva a két szöveget nyilvánvalóvá válik, hogy számos esetben inkább Laskai Osvát prédikációinak fordítását olvashatjuk.[28] Ez azért lehet érdekes és megvizsgálandó probléma, mert Osvát és Pelbárt feldolgozása sem műfaját, sem hosszát tekintve nem tér el egymástól. Koncepciójuk azonban, ahogy fent láttuk, gyökeresen különböző. A Debreceni Kódex szövegének másik érdekessége, hogy a legenda egy helyen megszakad, majd néhány sor kitérő után újra elkezdődik.[29] A megtérés leírása után (amelyben szerepel Alforabius is, a természettudó bölcs), egy kis kihagyás következik az oldalon, majd egy pelbárti latin szöveg jelenik meg.[30] A következő lapon mintha egy egészen új rész kezdődne, a szerző megmagyarázza a mártír szó jelentését és eredetét[31], majd meghatározza pontosan, hogy melyik évben íródik a legenda.[32] Valószínűnek látszik, hogy a kihagyás helyére piros betűs bevezetést szándékozott írni a scriptor, ám valamilyen oknál fogva meggondolta magát. Még tisztázatlan, hogy ennek a körülménynek mi lehet a motivációja, ám nem lehetetlen, hogy köze lehet az eddig tárgyalt problémakörhöz.
Visszatérve Alforabiushoz, ill. a keleti hatáshoz, ismeretes, hogy létezik arab nyelvű Katalin-legenda. Jelenlegi kutatásaim során kettőre sikerült bukkannom. Az egyik egy arab nyelven íródott, de keresztény kódexben szerepel, amelynek forrásai valószínűleg a legrégebbi görög, ill. latin szövegek.[33] Ez a feldolgozás a Passiót meséli el, számos helyen a Legenda Aureától eltérő módon, ami forrásait tekintve érthető. A lényeges pontok azonban megegyeznek, amelyek alapján a szentet a legkiemelkedőbb, legtöbb privilégiummal ellátott szentek közé sorolják. Több ponton azonban meglepő, valószínűleg félreértésen alapuló részleteket találhatunk, elsősorban a legendában felbukkanó történelmi alakokat tekintve. Azt olvashatjuk ugyanis, hogy Katalin a kegyetlen császárral vitatkozik, mire az levelében filozófusokat hívat magához. Ebben a levélben Maxentius szerepel mint uralkodó. Ezzel szemben a királyné, aki a keresztény hitre tér, majd mártírhalált hal, Maximinus felesége.[34]
A másik félreértés Porfiriusszal kapcsolatos. Porfirius minden legendában szerepel mint az a hadvezér, akit katonáival szintén Katalin térített meg. Megtérését megtudva a császár hatalmas haragra gerjed, mivel őt nevezi minden titkai tudójának.[35] Ebben a legendában is szerepel Porfirius, akinek hasonló a szerepköre az eddig felvázoltakhoz. Amikor azonban arról van szó, hogy készítsenek kínzókereket, szintén ő jelenik meg mint ennek talán értelmi szerzője. A korai legendákban egy prefektus, Chrsysasadam[36], tanácsára készítik a kereket, amely szokatlan kínzóeszköz lehetett. (A későbbi feldolgozások már nem nevezik meg a prefektust, általában azt írják, hogy “valakinek a tanácsára” készült a kerék.) A másik arab legenda a Vatikáni Könyvtárban található, még nem sikerült találnom ebből készült fordítást, ill. ennek feldolgozását.
Le kell szögeznünk ezen a ponton, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a bizonyos alforabiusi történet arab nyelvű, valószínűbb, hogy valamilyen nem kanonizált szerző műve. Ez azért is tűnik feltehetőnek, mivel maga a pelbárti szöveg nem tartalmaz semmiféle egyházellenes kitételt, sőt korábbi feldolgozásokban hasonló Krisztus második megjelenése.[37] Bizonyos tehát, hogy ha az Érdy-kódexből emiatt tépték ki a két lapot, ez csakis a forrásmegjelölés miatt történhetett.[38]
Pelbárt feldolgozásában más elem is van, amely szokatlan lehet. Az egyik ilyen részlet Katalin kínzásával kapcsolatos. Ugyanis a ferences prédikátornál az szerepel, hogy Katalint a tömlöcbevetés előtt skorpiókkal kínozták meg.[39] Ez az elem több feldolgozásban is előfordul[40], van, ahol pedig egyszerűen kimarad. A Legenda Aurea azonban korbácsolásról beszél[41]. A középkorban a skorpiónak valószínűleg valamiféle kínzóeszközt neveztek. Vitruvius De architectura című művében az ostromgépek közt szerepelteti a skorpiókat, amelyek leginkább a nyílpuskához hasonlatosak.[42] Ennek fényében elképzelhető, hogy az ólmos korbácsra is ezt a nevet alkalmazták, tehát Katalint skorpiók elé vetése csak jelképes, valójában korbácsolásról van szó. Ezt kiegészíti, egyben a pelbárti gondolkodást még inkább megvilágíthatja az a skorpiókkal kapcsolatos tény, amely a csillagászathoz kapcsolódik. Alexandriai Szent Katalin ünnepe ugyanis a Skorpió jegyében van, november 25-én. A későközépkorban pedig lábra kapott egy olyan elképzelés, miszerint 1481. nov. 25-én elérkezik a világ vége, ezért ezt az évet szentnek tekintették.[43] Bár köztudott, hogy Pelbárt elítélte a csillagjóslást, ill. a csillagászat tudományát, mégsem elvethető ez a lehetőség, annál is inkább, mivel a végkatasztrófát éppen Katalin ünnepére helyezték. Itt feltételezhető burkolt utalás erre a körülményre.
Még egy hasonlóan figyelemre méltó pont van Pelbárt feldolgozásában, amely bővebb elemzést kívánhat. Szó van ugyanis arról, hogy Katalin járatos volt a hét szabad művészetben. Pelbárt ezek után azt mondja, hogy az etikában, az ikonomikában és a politikában is, amelyek kiegészítik a hét szabad művészetet.[44] Tudvalevő, hogy a fent említett három nem tartozik sem a római klasszikus septem artes liberales-hoz, sem a görög εγκυκλιον παιδεια-hoz. Emellett Lochmaiernél szerepel még ez a három tudományág, amelyet Katalin magas szinten művelt, ám ő nem említ semmiféle összetartozást a hét szabad művészet és a fent említettek közt. Ezek szerepeltetése azért nem szokásos, mivel feltételezi, hogy Pelbárt jól ismerte a korszakban népszerű és elfogadott humanista oktatási rendszert, amelyhez a fent említett három művészet hozzátartozik mint a septem artes liberales kiegészítője. A humanista tudományfelosztásnak, ill. egyes tudományágak fő vonulatainak egyik jelentős irányadója Battista Guarino egyik előadása, amely először 1453-ban hangzott el a ferrarai egyetemen.[45] Ebben a filozófia rendszerezéséről van szó, ám ez a Rhetorica ad Herenniumon alapuló felfogás a hét szabad művészetet is beemeli, beépíti a rendszerbe. A filozófiát alapvetően három részre osztja, a naturalis (physiké), a moralis (éthiké), és a rationalis (logiké) csoportjára. Az erkölcsfilozófia, vagy gyakorlati filozófia három részre osztása Platón és Arisztotelész nézeteinek kompilálásából ered.[46] Cicero emeli át először a latin filozófiába ezt az elképzelést. Érvelésében Platónra hivatkozik.[47] A gyakorlati filozófia a hellenisztikus hagyományban tehát három részre oszlik: az egyéni erkölcsfilozófiára (éthiké), a háztartási filozófiára (oikonomiké), és az államfilozófiára (politiké).[48] Ezt egészíti ki a Pelbárt által physicának nevezett rész, amelynek részei: theologia, mathematica, geometria, perspectiva, musica, poetica, astrologia, historia naturalis.[49] Láthatjuk tehát, hogy Pelbártnál az ókori görög bölcsekre visszavezethető humanizmus egyik konvencionális és elfogadott rendszere szinte tökéletesen megjelenik. Ezt a bölcsességfelosztást egyébként a középkori prédikációszerzők is valamilyen formában átveszik, szerintük létezik sapientia divina, media, ill. infima.[50] Ez azonban alapvetően más alapokra és értékekre helyezi a hangsúlyt.
A fent említett példák mindegyike egy irányba mutat, mégpedig a humanizmus és neoplatonizmus irányelvei felé. Ha ebből a szemszögből tekintjük a pelbárti legendaadaptációt, napvilágra kerülhet a koncepció, amely új irányt mutathat a kutatásban. Ugyanis mind Al Farabi említése, mind a csillagászat tisztázatlan megjelenése, mind a fent tárgyalt filozófiai elemek részletezésének módja azt mutatja, hogy Pelbárt jártas volt a humanizmus, ill. a neoplatonizmus (vö. Al Farabi említése) alapvető eszméit jelentő elképzelésekben, ismerte világképét éppúgy, mint oktatási rendszerét. Nyilvánvaló és természetes, hogy tisztában volt saját korának szellemi irányzataival, mivel elképzelhetetlen, hogy ne tudott volna a “világi” tudomány vívmányairól. Az azonban korántsem természetes, hogy ezeket szerepeltesse prédikációiban. Rendtársa, Laskai Osvát, mint láttuk, igen óvatos a hasonló feltevésekkel, a bölcsesség kérdésében pedig szigorúan az egyház hagyományos felfogását követi, nem vesz tudomást a pelbárti felfogásról.[51] Azért is meglepő ez a szembehelyezkedés, mivel a Legenda Aurea is tartalmaz egy hosszú és részletes fejtegetést a bölcsesség mibenlétéről.[52] Ezzel szemben Pelbárt előszeretettel használ prédikációiban hasonló, “gyanús” elemeket, amelyek jelzik ilyen irányú érdeklődését.[53] Úgy tűnik, a Katalinról szóló prédikációiban mindennek eszenciáját adja, ügyesen megfogalmazva, szinte borotvaélen táncolva az elfogadható és a tilos közt.[54]
Érthető, hogy a ferences prédikátor miért ezt a szentet választotta erre a célra. Katalin ugyanis elsősorban bölcsességével szerzett hírnevet, ez az a vonás, amely kezdettől megjelent a róla szóló írásokban. A X – XI. századi források ezzel kapcsolatban, ill. konkrétan a tudósokkal való vitában teljesen eltérő elemeket vezetnek be, ill. különböző tartalmú és súlyú megfogalmazásokkal találkozhatunk, amelyek eltérnek Pelbárt és kortársai feldolgozásától. Ez a váltás valószínűleg a Legenda Aureával következett be, ugyanis ez a szöveg helyettesíti először a korábbi változatokban szereplő tényeket saját felfogásával, ill. változtatja meg az addig lényegében és vázlatában egységes korpuszt. A legkorábbi legendákban ugyanis Katalin bölcsessége az antik filozófusok, szépírók ismeretére, ill. nyelvtudására vonatkozik.[55] A Legenda Aurea szerzője valamilyen megfontolásból ezt az antik műveltséget a krisztusi tanítással szembehelyező vitapozíciót egyszerűen kihagyja saját értelmezéséből. Hatalmas súlyt helyez ezzel szemben bölcseleti kérdésekre, a fent említett filozófiai osztályozás részletesen szerepel a Katalinról szóló részben[56].
A későbbi feldolgozások a filozófusokkal való vita leírásakor két megoldást alkalmaznak. Általában rövid, tömör összefoglalót adnak a vita elejéről, ill. a bölcsek ámulatáról és megtéréséről.[57] Pelbárt a legenda elmondásakor szintén ezt a változatot követi, ám később részletezi ezt, azzal a különbséggel a korai forrásokhoz képest, hogy az antik bölcseletet felváltja a skolasztikus tanítás, amely tartalmazza a katolikus vallás négy alapvető kérdését (Krisztus megtestesülése, a világ teremtése, a Szentháromság, ill. az isteni egység). Pelbártnál a filozófusok felvetnek négy kérdést, és ehhez kapcsolódóan hangzik el a prédikációk megszokott nyelvéhez képest bonyolult nyelvezeten írt beszéd, amely érveivel a filozófusokat további kérdések és nehézségek nélkül megtéríti. Az a kérdés vethető fel tehét, hogy a Legenda Aurea miért helyettesíti csaknem teljes egészében az ókori filozófusok alapján való érvelést egy semmitmondó mondattal, ezzel párhuzamosan pedig miért taglalja és tipizálja Katalin bölcsességét? Két antik alapú elem marad változatlanul, Platón Istenről alkotott elképzelése és Sibylla jóslata, amely Pelbártnál is fellelhető, s amely Krisztus eljövetelét jövendöli meg.[58]
Tulajdonképpen a bölcsesség tárgyköréhez, ill. a görög εγκυκλιον παιδεια-hoz kapcsolódó probléma a Katalin attribútumává vált kínzókerék. Ennek a keréknek a leírása igen bonyolult, valószínűleg Vitruviustól[59] származik. A források mindegyikében megjelenik az, hogy valakinek a tanácsára készült, ill. hogy Isten angyala szétzúzta, ezzel megmentve Katalin életét, és megölve négyezer pogányt. Tudvalevő, hogy az építészet a görög klasszikus tudományok egyike volt, a római ezüstkorban pedig, amikor a tudományos irodalom virágzott, számos ilyen témájú mű látott napvilágot.[60] Vitruvius művének részlete, így pedig az antik tudományos irodalom is bekerült tehát a legendakorpuszba, ezzel tovább színesítve azt, ill. jelezve Katalin bölcsességének, valamint a vele kapcsolatos események történetiségének és tudományosságának magas színvonalát. Szent Katalin kultuszának növekedése során személyéhez kapcsolódva tulajdonképpen az antik és középkori (humanista és egyházi egyaránt) tudományos élet minden eleme megjelenik. Láttuk, hogy az asztrológia (némely esetben a születésével kapcsolatban, emellett a skorpió-problémában), a hét szabad művészet, a humanista filozófia-felfogás, a skolasztikus tanítások, ill. az építészet is bekerült a legenda elemei közé. A szent halála utáni csodákban pedig az orvostudomány kerül előtérbe. Minden feldolgozásban olvasható ugyanis az a tény, hogy Katalin testéből gyógyító olaj folyt.[61] Gyakori az adaptációkban az ehhez kapcsolódó exemplum részletes leírása, amelyben egy szerzetes Rouenbe viszi a szent testének egy darabját, és az abból folyó olaj csodálatos gyógyításokat visz véghez.[62]
A fent felsorolt tényekből látszik, hogy Katalinhoz kapcsolódóan az ókori tudományosság minden fontos összetevője szerephez jut, ilyen vagy olyan formában, mintegy ötvözve ezek mibenlétét és eredményeit.[63] Ezt egészítik ki a középkor bölcseletének fő irányvonalait tartalmazó leírások. Katalint tehát a klasszikus hellenisztikus-római tudomány és a katolikus vallásosság határán álló szentnek is tekinthetjük, aki bölcsességét arra “használta fel”, amire a prédikátorok szerint leginkább szükség van, vagyis Krisztus hitének terjesztésére. Talán ez vezette a legendaszerzőket, hogy csaknem az összes jelentős szent privilégiumaival felruházzák.[64] Pelbárt, és mások szerint is Szűz Mária után a legjelentősebb szent volt.
Az itt körvonalazott pelbárti feldolgozás, ill. az ehhez kapcsolódó problémakörök jelzik szent Katalin személyének, kultuszának érdekes, nem mindennapi vonásait. A kérdések, amelyeket felvethetünk ezen néhány szerző művének összehasonlításával, egyetemesek és az egész korszakra kiterjedő jelentőséggel bírhatnak.
Flóra RAJHONA:
The Legend of Saint Catherina of Alexandria in the Sermons of Pelbartus de Themeswar
Saint Catherina of Alexandria has been one of the most loved saints since the Middle Ages. The complexity and universality of her legend and cult is due to her popularity. This paper examines first of all, how she was depicted in the medieval sermon literature, above all in the semons of Pelbartus de Themeswar and the sources and antecedents of these sermons. The essay also deals with the Hungarian adaptations based on the works of Pelbartus de Themeswar; the most interesting among them can be found in the Érdy Codex. The text of the Catherina-legend in the Érdy Codex is an exact translation of Pelbartus’ sermons. However, two sheets of paper are torn out from the codex where Catherina’s conversion and Christ’s second appearance was written down. Pelbartus’ source somehow didn’t belong to the works useable as sources of sermons.
FÜGGELÉK
A függelékben szereplő táblázatok a legenda fontosabb elemeinek megjelenését vizsgálják az egyes feldolgozásokban. Az elemek Pelbárt legendájának jellemző és fontos részeit képezik, amelyek különböző szerzőknél más-más alakban fordulnak elő. Ezek összevetésével talán közelebb juthatunk Pelbárt forrásaihoz, ill. koncepciójához.
A táblázatban szereplő művek és azok rövidítései:
· PELBARTUS DE TEMESWAR, Pomerium de Sanctis, Pars Aestivalis, sermo XCIX – CII. (Pelbárt)
· OSVALDUS DE LASKO, Sermones de Sanctis, Biga salutis intitulati, De sancta Katherina virgine et martyr sermo CX – CXI. (Osvát)
· Régi magyar kódexek, Debreceni kódex, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1997. (Debreceni k.)
· Érdy kódex (Érdy kódex)
· Florilegium Casinense III. 74-76. (Montecasino / 1.)
· Florilegium Casinense, III.184-187. (Montecasino / 2)
· JOHANNES HEROLT, Sermones Discipuli de tempore et de sanctis cum promptuario exemplorum, et de miraculis beatae Mariae virginis, sermo XLIII., Strassburg, 1479-1482. (Discipulus)
· M. LOCHMAIER, Sermones de sanctis. Cum sermonibus XXIII Pauli Wann annexis, De sancta Katherina, sermo CIV- CVI., Hagenau, 1497. (Lochmaier/Wann)
· PETRUS DE PALUDE, Sermones thesauri novi de sanctis, sermo CLVI., Strassburg, 1484. (Petrus de Palude)
· JOHANNES DE VERDENA, Sermones dominicales, sermo LXVI (J. Verdena)
· JACOBUS DE VORAGINE, Legenda Aurea, Budapest, 1990, 297-301. Fordította MADAS Edit (Legenda Aurea)
· Nativitas et initium Conversionis S. Catherinae Alex. In cod. 7917 Bibl. Reg. Bruxellis, idézi: KATONA Lajos, Alexandriai szent Katalin legendája középkori irodalmunkban, Bp, 1903, 64 – 67. (I. A.)
· Nativitas et Conversio eiusdem in codice 2039. Bibl. Univ. Budapestiensis, idézi: KATONA Lajos, Alexandriai szent Katalin legendája középkori irodalmunkban, Bp., 1903, 67 – 83. (I. B)
· Nativitas et Conversio eiusdem in codice 2366. Bibl. Univ. Cracov. Et in codice 56. Bibl. Univ. Budapest, idézi: KATONA Lajos, Alexandriai szent Katalin legendája középkori irodalmunkban, Bp., 1903,83 – 87. (I. C.)
· Nativitas et Conversio eiusdem in codice lat. 18630. Bibl. Reg. Monacensis. Idézi: KATONA Lajos, Alexandriai szent Katalin legendája középkori irodalmunkban, Bp., 1903, 87 – 92. (I. D.)
· Nativitas in c. V. Novae Legendae Fr. Petri. Ed. Basil. a. 1504. idézi: KATONA Lajos, Alexandriai szent Katalin legendája középkori irodalmunkban, Bp., 1903, 92. (Nova Legenda)
· Conversionis epitome in Catalogo Sanctorum Petri de Natalibus idézi: KATONA Lajos, Alexandriai szent Katalin legendája középkori irodalmunkban, Bp, 1903, 92 – 93. (Petrus de Natalibus)
· Analecta Bollandiana, 66., Une version arabe de la Passion de Seinte Catherine d’Alexandrie, 5-32. (Arab nyelvű legenda)
· Régi magyar költők tára, Középkori magyar verseink, Érsekújvári kódex – Alexandriai szent Katalin élete, szerk. HORVÁTH Cyrill, Bp., 1921, 246–366.
|
Pelbárt |
Osvát |
Debreceni k. |
Érdy k. |
J. Verdena |
Monte-casino/1 |
Monte-casino/2 |
| Születési hely |
Alexandria |
Alexandria |
Alexandria |
Alexandria |
“in Cypro erat quaedam insula” |
Alexandria |
Alexandria |
Csillagjós neve |
Alforabius |
Alforabius |
Alforabius |
Alforabius |
|
|
|
Anya megjelenése |
…etiam regina migravit a saeculo |
Mater Sila, mater filiam adduxit (ad heremitam) |
Ke-//wees ydew elmulwan: megh hala // az keralne |
Annak wtanna …//azzon ann/y/:a es k/y/:we mwleek |
(Cum matre ivit ad heremitam) |
|
|
Krisztus második megjelenése |
Tunc Christus …apparuit dicens: “Ecce tanta passus sanguine te redemi. Si ergo venire vis post me, sequere me ad coronam perpetuam. |
Et filius intuitus benignius eam ait: “Diligo eam, quare iam pulchra est, ipsamque mihi desponsabo.” |
… No ymaran annak- // oakerth /ha akaz en vtannam //yewned hath kywes enghemeth //ees vygyed az erekw walo // koronath / … |
Kitépték |
Nem jelenik meg személyesen, csak a gyűrű leírűsűt találjuk meg. (Anulus iste in monasterio montes Synai custoditur) |
|
|
Császár neve |
Maxentius |
Maxentius |
Maxentius |
Maxentius/ Maximinus ( a rétorokat ő hívatja) |
Maxentius |
Maxentius |
Maximinus |
|
I. A |
I. B |
I. C |
I. D |
Nova legenda |
Petrus de Natalibus |
| Születési hely |
Rodias (in superiori parte Alexandriae), in civitate Solempna |
Cyprus – Famagosta |
Costus, rex Cypri et Syria, Costa városa |
Cyprus – Salomina |
|
|
Csillagjós neve |
Alforius |
Alfoncius |
Alphoncius |
Alphoncius |
Macrobius |
|
Anya megjelenése |
|
(Cum matre ivit) |
(Cum matre ivit ad eremita) |
(Cum matre erat) |
Sabinella |
(Cum matre ivit ad heremitam) |
Krisztus második megjelenése |
|
|
“Ecce ex quo per baptismum et fidem purificata es, iam desponsabo te mihi. Accipe anulum in signum desponsationis” |
“mihi dilecta, ego sponsabo te mihi in fide” |
|
Christus apparuit (nem szólal meg) |
Császár neve |
Maxentius |
Maxentius |
Maxentius |
Maxentius |
|
Maxentius |
|
Pelbárt |
Osvát |
Debreceni kódex |
Érdy kódex |
J. Verdena |
Monte-
casino/1 |
Monte-
casino/2 |
Vita
leírása |
Ceperunt autem philosophi arguere… tam sapienter K. disputavit…ut penitus muti fierent. (később részletes leírás) |
Virgo coepit probare Dei Filium incarnatum per dicta philosophorum….(hosszú és részletes vita) |
Ewketh nylwan valo okossagokkal //megh gyalaznaya…. Ollyanok lenek mynt// -nemak |
Maximinus császár hívatja a filozófusokat, a négy tanulság megegyezik Pelbárttal |
= Legenda Aurea |
Kezdete: maximum Homeri, a vita nagyrésze elveszett |
Quoniam sapientia saeculi stultitia est ad sapientia Dei, ita eos sancta virgo suis propositionibus superavit etc. |
Skorpiók meg-jelenése |
Iussit scorpionibus cedi |
Iussit eam spoliatam scorpionibus cedi |
Ewtet mezeytelenwas osto-//rokkal yghen werneyek |
Vasas ostorokkal na //g/y:/on meg veretee |
Scorpionibus (flagellata) |
|
M. iussit eam exspoliari et flagellis …verberari |
Mikor történt
az eset? |
Circa annos CCCX. |
|
Annos domini CCCX, pénteken |
|
Annos Domini CCCX. |
|
7. kal. Decembris |
etimoló-
giák |
Universalis deorum ruina, |
Universalis ruina |
Universalis deorum ruina |
Balwanisteneknek romlasa |
Katherina = catenula |
|
|
|
|
|
|
|
|
Discipulus |
Legenda Aurea |
Lochmaier / Wann |
Arab nyelvű legenda |
Vita leírása |
(nincs ilyen, csak a bölcsességéről szól): fuit patrona…litterati, quare ipsa maxime fuit…magistra |
A szűz bebizonyította (h. Isten emberré vált – Platón, Sybilla)…azok pedig …hallgatásba merültek |
Sollicitata est in scientificis persuasionibus (quinquaginta rhetores) |
(philosophus) quaecumque afferebat, a pia virgine refellebatur, reppertique eam in his omnibus versutissimam.etc |
Skorpiók megjelenése |
Fuit scorpionibus flagellata |
A császár megparancsolta, hogy…ólmos korbáccsal verjék meg |
Erat scorpionibus flagellata |
Catharinae corpus…nervis bubulis caederetur. |
Mikor történt? |
CCCXI. |
Maxentius …az Úr 310. eszendeje táján kezdett uralkodni. |
|
Die die vicesima quarta mensis tesrin alterioris, hora tertia |
Császár neve |
Maxentius |
Maxentius / Maximinus |
|
Maxentius / Maximinus |
etimológiák |
|
catha ruina, catenula |
|
|
|
Petrus de Palude |
I. B |
I. C |
I. D |
Etimológiák |
Carens ruina, catha ruina, chara regina |
catha et ruina |
Pulchra regina, universalis ruina |
Deorum ruina |
|
Pelbárt |
Osvát |
Debreceni k. |
Érdy kódex |
J. Verdena |
Legenda Aurea |
Angyali látogatások |
- cum Christi et virgine Maria
- in carcere
- cibum afferebat
- angeli vulnera perungebant
- Christus cum angelis in carcere apparuit
- rotam angelus destruit
- angeli eam sepelierunt |
|
- szűz Mária és Krisztus az angyalokkal
- vita előtt
- a börtönben etetik és gyógyítják
- a kereket egy angyal összetöri
- angyalok temetik el |
- tömlöcben Krisztus és az angyalok megjelenése
- a kivégzés előtt bátorították |
|
-A vita előtt
-tömlöcben a sebeit kenegetik
-a kínzókereket eltörik
-a vesztőhelyre vitelkor
-temetésnél |
Mártírságok |
Coronam cepit pro passione, quae debetur pro martyrio |
|
|
Az zent mart/y./romsaghnak Co //rona/y:/a |
|
-ólmos korbács
-éheztetés
-kínzókerék
-lefejeztetés |
Hasonlóságok |
- per Christum in caeleum evocata (Iohannes ev.)
- cibo caelesti refecta (Magdalena)
- caelum sibi apertum fuit (B. Stephanus)
- angelicum obsequium habuit (S. Martinus)
- lactis effusio (S. Paulus)
sepulchri praeparatio (S. Clemens)
- olei emanatio ( B. Nicolaus)
- orationis exauditio (B. Margaretha)
( Máriához több ízben hasonlítja még) |
- in prophetis Iohannes baptista
- in praedicatoribus Paulus
- evangelistis
Iohannes
- in martíribus Stephanus
- in confessoribus Nicolaus
(nem mondja ki, hogy ezekhez hasonló volt, de analogikus módon valószínű, hogy ezt akarta jelezni) |
|
- Szűz Mária
- Krisztus hívta a Mennybe (Szent János ev.)
- Mennyei eledel (Mária Magdolna)
- a Mennyek kapuja kinyílt neki (Sz. István protom.)
- angyalok szolgálták (Szent Márton)
- Tej folyt a testéből (Sz. Pál)
- olaj folyik a testéből (sz. Miklós)
- meghallgatták az imáját (sz. Margit) |
- Abraam
- Moyses
- David
- Salamon
- Helyas
- Iohannes baptista
- Petrus
- Paulus
- Martinus
- Nicolaus |
-Krisztus látogatása – Sz. János ev.
- olaj kiáradása – Sz. Miklós
-tejcsoda – Sz. Pál
-sír elkészítése – Sz. Kelemen
-ima meghallgatása – Sz. Margit |
|
Lochmaier/ Wann |
Lochmaier / Wann |
Petrus de Palude |
Discipulus |
Montecasino / 2 |
Angyali látogatások |
- K. candidissima pugnatura ab angelo confortata
-in carcere
- a rotarum ab angelo liberata
-in monte Syna sepulta
|
|
|
= Leg. Aurea |
- angelica visitatione quotidie consolabatur in carcere
- columba introivit
- apparuit Dominus |
Mártírságok |
|
- scorpio
-incarcerata
-fame vexata
-super rotas extensa
-fuit decollata |
|
- scorpionibus flagellata
- in carcere reculsa
-fuit fame cruciata
-fuit super rotas extensa
- fuit decollata |
|
Hasonlóságok |
- Christi visitatio (Iohannes ev.)
- caelestis refectio (Magdalena)
- petitorum exauditio (Basilius et S. Margarteha)
- caeli aperatio (Stephanus protomartyr)
angelorum visitatio (S. Martinus)
- lactis emanatio (S. Paulus)
- divinae locis choruscatio (S.Petrus)
-per angelos sepulta est in m. Syna (S. clemens)
-ex eius corpore oleum sacrum sudavit ( B. Nicolaus) |
Christi visitatio (Iohannes ev.)
- caelestis refectio (Magdalena)
- caelestis portae reseratio (B. Stephanus)
- angelorum accessio ( S. Martinus et Magdalena)
- lactis emanatio (S. Paulus)
- divinae locis choruscatio (S. Andreas et S Petrus)
- Per angelos sepulta (S. Clemens)
- ex eius corpore oleum sacrum sudavit (B. Nicolaus) |
- Christi visitatio (Iohannes ev.)
- caelestis refectio (Magdalena)
- caelestis portae reseratio (B. Stephanus)
- angelorum accessio (B. Martinus)
- lactis emanatio (S. Paulus)
- sepulturae praeparatio ( S. Clemens)
- olei fluctio (B. Nicolaus)
- petitionem exauditio (Basilius et Margaretha)
- divinae locis choruscatio (S. Andreas) |
= Leg. Aurea |
|
[1] Ez az ú.n. Menologium Basilianum. Írójáról több feltevés is létezik. Az egyik, hogy I. Basilius császár készítette, aki 886-ban halt meg. – S.R.T.O. d’ ADRIENNE and E. J. DOBSON, Seinte Katerine, Oxford, 1981, XIV. A másik feltételezés szerint II. Basilius (976-1025) által készített Codex Romanus Vaticanus Graecus–ban szerepel. - Bruce A. BEATIE, Saint Katharine of Alexandria, Speculum, 1977, 789.
[2] Ekkor hozott ugyanis egy Simeon nevű szerzetes Rouenbe a szent testéből egy darabot. Ezzel Európa nyugati részére is eljutott a szent kultusza. Régi Magyar Költők Tára, Középkori magyar verseink, szerk. HORVÁTH Cyrill, Budapest, 1921, 371.
[3] KATONA Lajos, Alexandriai Szent Katalin legendája középkori irodalmunkban, Bp., 1903, 8.
[4] Érdekesség, hogy a legkorábbi erről szóló forrás valószínűleg egy francia nyelvű, világi verses legenda.
[5] Legtöbbször a Nativitas és a Conversio átvezetése okoz nehézségeket. A korai legendavariációkban még igyekeznek elmagyarázni, hogyan került Katalin Alexandriába, holott legtöbbször Cipruson lakott apjával, aki ennek a területnek a királya volt. Általában Maxentius hívatja magához a királyt Alexandriába, és ő magával viszi a családját is. Amikor azonban meghal, és kezdetét veszi a Conversióról szóló rész, új bevezetést írnak, amelyben gyakran újra elmesélik röviden a születéstörténetet, ill. megnevezik Costus lakóhelyét. Ezekben az esetekben néha az is előfordul, hogy más városba helyezik a történet kezdetét.
[6] Ld. Függelék táblázata.
[7] HORVÁTH Cyrill, i.m., 372.
[8] Florilegium Casinense, III = Bibliotheca Casinensis…, Monte Cassino, 1873-1894, 74 skk.
[9] A κατα (ezt kesőbb universalis-nak fordítják), ill. ruina szavakra vezeti vissza a név eredetét, amely a bálványok leomlására utalhat. JACOBUS DE VORAGINE, Legenda Aurea, Budapest, 1990, 297. Fordította MADAS Edit.
[10] Ld. Függelék táblázata.
[11] Ld. Függelék táblázata.
[12] “Az egyetlen vitás pont egyesek szerint az, hogy Maxentius vagy Maximinus végeztette-e ki. Ekkoriban ugyanis hárman irányították a birodalmat: Constantinus, aki atyját követte a trónon, Maxentius, Maximianus fia, akit Rómában a prétoriánusok kiáltottak ki császárrá, és Maximinus, aki a keleti részeket uralta. A krónikák szerint Maxentius Rómában, Maximinus Keleten gyakorolta a zsarnokságot a keresztényekkel szemben. Egyesek szerint úgy tűnik tehát, hogy másolási hiba folytán került Maxentius neve Maximinusé helyére” JACOBUS DE VORAGINE, i.m. 301.
[13] V.ö. Eusebios egyháztörténete, Heraklides, Paradisus, ill. Narrationes Nili Monachi Eremitae (V. századi kézirat, amely a sínai kolostor vértanúiról szól).
[14]V.ö. EUSZEBIOSZ Egyháztörténete, Budapest, 1983., ford. BAÁN István, VI. könyv 28. (A Maximinus alatti üldözésről – 274), VIII, 14 (A vallás ellenségeinek viselkedéséről – 371) etc.
[15] PELBARTUS DE TEMESWAR, Pomerium de sanctis, Pars aestivalis, Sermo XCIX – CII., Augsburg, 1502.
[16] V.ö. BÁRCZI Ildikó, Ars compilandi = Studia Litteraria, Debrecen, 1994, 99-116.
[17] Ld. Függelékben levő táblázat.
[18] PELBARTUS, i.m., Sermo C.
[19] Érdekesség, hogy Pelbárt magában a legendában nem említi ezt a körülményt: “Ecce tanta passus sanguine te redemi. Si ergo venire vis post me, sequere me ad coronam perpetuam!” PELBARTUS, i.m., Sermo XCIX.
[20] Edith és François BERNARD-HUYGHE, Világképek, Bp., 2000, 222.
[21] Megjegyzendő, hogy Pelbárt csak Krisztus vizitációjával kapcsolatban nevezi meg a forrását, tehát Alforabius legendáját, a többi esetben csak “in eadem historia”, ill. “in quibusdam historiis” megfogalmazás jelenik meg.
[22] A legtöbb esetben Katalin az anyjával együtt látogat el a remetéhez, ill. a filozófusokkal való vitát nem írják le részletesen. Erről bővebben ld. a Függelékben szereplő táblázatot.
[23] OSVALDUS DE LASKO, Sermones de sanctis Biga salutis intitulati, De sancta Katherina virgine et martyr, Sermo CXI., Hagenau, 1499.
[24] 1504-ben megjelent egy Raymundus bíboros legendáját kiegészítő feldolgozás, amelyben a legszokatlanabb vonás, hogy Katalin anyja szinte főszereplővé válik, valamint a filozófust Macrobiusnak hívják, ez teljes mértékben a szerző saját leleményének tűnik. KATONA Lajos, i.m.,4.
[25] “ Haec praedicta et si sint scripturae apocriphae, non tamen dicimus, quod sint falsae.”
[26] HORVÁTH Cyrill, i.m., 368 sk.
[27] “ A magyar verses szövegnek az a része, amely K. eljegyzésért mondja el, szembeszökőleg hézagos. A verses legenda nem tud róla, hogy K. másnap reggel a gyűrűt ujján találta, de arról sem emlékezik meg, hogy Jézus az eljegyzés után leszállott a Szűzanya öléből stb.” HORVÁTH Cyrill, i.m., 395 sk.
[28] Pl. annál a résznél szembeszökő ez, amikor Katalin a császárral vitatkozik. Régi Magyar Kódexek, Debreceni Kódex (21), Bp. 1997, 533-534.
[29] Debreceni Kódex, 525.
[30] Pelbárt: “Cum enim Maxentius imperator, qui regnare coepit circa annos Domini CCCX., convocasset omnes etc.” – PELBARTUS, i.m., Sermo XCIX.
Debreceni Kódex: “cum enim maxencius
Imperator / Qui regnare cepit
Circa Annos domini CCCX.” I.m.525.
[31] Debreceni Kódex, 526 skk,
[32] A 310. évhez viszonyít, amikor Katalint lefejezték. Ehhez képest azt állítja, hogy azóta 1209 év telt el: “ezer keeth zaz es kelench eztedeye” – Debreceni Kódex, 529, 11. sor.
[33] Analecta Bollandiana 66. kötet, 5 skk. (Érdekesség, hogy a korai forrásoktól eltérően nem Aikaterina, hanem Katerina szerepel a legendában, ezért ezt a legendát későbbre datálhatjuk, mint a XI. századi feldolgozások.)
[34] “ Ego, Maxentius rex magnus omni civitati regioni, quae est sub imperio ac dictione mea salutem.” Analecta Bollandiana, i.h., 18. “Erat autem uxor Maximini regis videndae Sanctae cupidissima etc.” Analecta Bollandiana, i.h., 23-24.
[35] Pl. Pelbárt: “ Quo audito caesar quasi amens rugiebat dicens: Ecce et Porphyrius unicus animae meae deceptus est.” – PELBARTUS, i.m., Sermo XCIX. J. VERDENA: “Maxentius amens effectus clamavit lamentabiliter dicens: O ego miser! Ecce Porphyrius, qui erat unicus animae meae custos, deceptus est.” Megjegyzendő, hogy a hadvezér elnevezése is érdekes lehet, ha figyelembe vesszük, hogy Porphyrius egy, az egyházatyák által megvetett és eretneknek bélyegzett filozófus volt.
[36] A görög forrásokban több néven is szerepel:, Metaphrastos: Chrusasadam, Mombritius: praefectus quidam Cucarstes etc. Analecta Bollandiana, i.h., 27.
[37] Ld. a Függelékben szereplő táblázatot.
[38] Ez a feltevés azért is tűnhet valószínűnek, mivel a kódex említi, hogy Katalin ígéretet kapott a mártírhalálra (659a) Ez pedig azelőtt volt, hogy a filozófusokkal vitatkozott. Ekkor pedig csak egyszer ígérhették neki, amikor Krisztus megjelent.
[39] “Tunc eam iussit in scorpionibus caedi…” – PELBARTUS, i.m., Sermo C.
[40] Ld. a Függelékben levő táblázatot.
[41] “Erre a császár haragra gerjedve megparancsolta, hogy vetkőztessék le és ólmos korbáccsal verjék meg, majd vessék börtönbe és tizenkét napig éheztessék.” JACOBUS DE VORAGINE, i.m., 299.
[42] VITRUVIUS, Tíz könyv az építészetről, ford. GULYÁS Dénes, Bp., 1988, 258 skk.
[43] A. CHASTEL Fabulák, formák, figurák, 72 sk.
[44] “Secunda est sapientia media, quae est scientia humana. Et ista quaedam est physica, ut sunt septem artes liberales, quas Katherina perfecte scivit. Quaedam est ethica, quae docet morum honestatem, Katherina omnibus virtutibus fuit decorata. Quaedam est iconomica, quae docet domum et familiam regere. Ipsa palatium et familiam sapienter gubernavit. Quaedam autem est politica, quae docet urbes et regna pacifice gubernare. Katherina ut regina regnum optime rexit. Ergo ista sapientia plena fuit.” – PELBARTUS, i.m., Sermo C. LOCHMAIER prédikációiban szerepel még ez a három tudományág: “Media sapientia dividitur in tres partes: in ethicam, quae docet mores servare, in iconomicam, quae docet familiam et domum regere, et in politicam, quae docet urbes gubernanre.” – M. LOCHMAIER, i.m., De sancta Katherina, Sermo CIV.
[45] JANKOVITS László, Accessus ad Ianum, Bp., 2002, 37.
[46] JANKOVITS, i.m., 38 skk.
[47] Cicero, Academica prior, 1,5,9., idézi JANKOVITS, i.m., 39.
[48] JANKOVITS, i.m., 40.
[49] JANKOVITS, i.m., 37.
[50] V.ö. pl. Pelbárt, Lochmaier etc.
[51] “…praeparavit se beata Katherina ad aeternas Christi nuptias per divinam sapientiam, quae tunc dicitur divina, quando ducit hominem ad Dei et veram sui notitiam et humilitatem. Sapientia vero mundana inflat sine charitate etc” – OSVALDUS DE LASKO, i.m., Sermo CXI.
[52] “ A gyakorlati filozófia ismét három részre oszlik: etikai, gazdasági, közügyi, illetve politikai ágakra.” – JACOBUS DE VORAGINE, i.m., 300.
[53] Vö pl PELBARTUS, i.m., Sermo LXXVIII. Ebben a beszédben különböző gygógyszerekre hívja fel a figyelmet, amelyek elnevezései biztosan nem latin eredetűek.
[54] Érdekesség ugyanis, hogy a pelbárti legenda egyes elemei fölfedezhetők más feldolgozásokban is, teljes egészében azonban, mint a Függelékben is láthatjuk, nem találunk hasonlót. Úgy tűnik, próbálta a minél érdekesebb, érdeklődésének megfelelő tényeket összegyűjteni, és lehetőségei szerint beépíteni feldolgozásába.
[55] A görög források szinte az összes jelentős filozófust felsorolják (Platón, Arisztotelész, Euszebiosz, Plutarkhosz), valamint hivatkoznak Homéroszra is. A latin változatok kiegészítik ezt a felsorolást Vergiliusszal is. Emellett több forrásban van arról szó, hogy Katalin hetvenkét nyelven beszélt (pl: “omnis narratio septuaginta duarum linguarum volvebatur in ore eius.” – Florilegium Casinense, i.m., 74).
[56] JACOBUS DE VORAGINE, i.m., 300. sk.
[57] Ld. a Függelékben levő táblázatot.
[58] “Plato azt állítja, hogy az Isten teljes kör alakú és görbült. A Szibilla pedig azt mondja: “Áldott és örök Istenség, aki függ a magas fán.” – JACOBUS DE VORAGINE, i.m., 298.
“Unde et vester Plato ait Deum circumrotundum. Et Sibylla: Felix iste Deus ligno qui pendet ab alto.” – PELBARTUS, i.m., Sermo CI.
[59] Vö. VITRUVIUS, i.m., X. könyv 4.
[60] ADAMIK Tamás, Római irodalom az ezüstkorban, Bp., 1994. 82.
[61] Pl.: “Ex cuius (id est Katherinae) ossibus indesinenter oleum manat, quod cunctorum languidorum membra sanat.” – PELBARTUS, i.m., Sermo XCIX.
[62] Erről az eseményről született egy részletes feldolgozás, amely a szerzetes útját mondja el, majd a Franciaországban megesett csodákat. – S. Catherinae virginis et martyris translatio et miracula Rotomagensia saec. XI., Analecta Bollandiana, XXII. Pelbárt valószínűleg a Legenda Aurea bővített kiadásában (Sermo CCLXIIII.) találta a történet részletes leírását, amelynek szerzőjeként Petrus Ravenniensis tűnik fel.
[63] A hét szabad művészetet nem elemeztem részletesen, de nyilvánvaló, hogy annak elemei is fontos szerepet játszanak Katalin életében.
[64] Ld. a Függelékben levő táblázatot.
