RAPAVI DÓRA:
A KARTHAUZI NÉVTELEN FORRÁSHASZNÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI – A ROBERTUS CARACCIOLUS SZENT FERENC-NAPI BESZÉDÉVEL VALÓ ÖSSZEVETÉS TANULSÁGAI

 

Temesvári Pelbárt mint forrás

 

Vargha Damján szerint az Érdy-kódex Szent Ferenc-napi beszédének forrása Temesvári Pelbárt 73., 77. és 78. számú de sanctis-beszéde. [1] Temesvári Pelbárt prédikációgyűjteményének e részében minden szent ünnepére általában négy beszédet alkotott. Pelbárt obszerváns ferences szerezetes lévén Szent Ferenc napjára (október 4.) azonban hat sermót kompilált (70-75). A megadott 77. és 78. számú beszéd nem Ferenc-napra írodott, valószínűleg tévedésról van szó.

Pelbárt Ferenc-napi beszédeit többek között Berhidai Piusz kutatta. Temesvári Pelbárt Szent Ference „elsősorban a stigmatizált szent, akinek egyedülálló volta a szentek között abból adódik, hogy Krisztus sebeit valóságosan hordozta, és éppen ez a tény igazolja páratlan üdvtörténeti szerepét: ő Krisztus második eljövetelének előhírnöke.” [2] A prédikátor sokszor merít az akkori hivatalos Ferenc-életrajzból, Bonaventura Legenda maior című művéből: „a LM csúcspontja a szent sebhelyek elnyerésének leírása, és ezzel Bonaventura Ference (is) elsősorban a stigmatizált szent, az «alter Christus». Ehhez igazított a mű szimbólumrendszere is. A legszembetűnőbb, leghangsúlyosabb szimbólum a kereszt, és rajta a Keresztrefeszített.” Berhidai arra is rámutat, hogy a Szent Ferenc-beszédek alapját „túlnyomó részt azok a bibliai idézetek nyújtották, amelyek a rendalapítónak – a sebhelyek által – Krisztushoz való tényleges hasonulását és üdvtörténeti küldetését emelték ki.” [3]

A Karthauzi Névtelen beszédében azonban Szent Ferenc stigmatizációja nem kap jelentős szerepet. A stigmatizációról csupán említést tesz, bár a prédikáció elején párhuzamot von Szent Pál és Szent Ferenc között. Szent Pál lelkében, Szent Ferenc pedig testében hordozta Jézus Krisztus szent sebeit. Vajon miért nem szentel részt a stigmatizációnak? Ebben a kérdésben jelentősége lehet a prédikátor rendi hovatartozásának.

A Karthauzi Szent Ferenc-napi beszédének nagy részét Bonaventurától vett legenda-részletek teszik ki. Pelbárt beszédeiben megjelenik néhány részlet Bonaventurától, de nem ezek alkotják egyik beszédének sem a gerincét. Találhatunk néhány közös pontot a beszédekben, de sem szerkezetében, sem tartalmában, sem pedig stílusában nem egyezik egyik Pelbárt-sermo sem a Karthauzi e beszédével. Temesvári Pelbárt Szent Ferenc napjára írt prédikációi nem szolgálhattak forrásként a Karthauzi beszédéhez.

 

Robertus Caracciolus mint forrás

 

Mivel a kódex néhány sermójáról (Sziénai Szent Katalin, Páduai Szent Antal) bebizonyosodott, hogy forrásuk Robertus Caracciolus, [4] megvizsgáltam Caracciolus Sermones de laudibus sanctorum című prédikációgyűjteményének [5] 45., Szent Ferenc ünnepére írott beszédét. Ennek nyomán valószínűnek tartom, hogy a Karthauzi Névtelen Szent Ferenc-napi beszédének elsődleges forrása Robertus Caracciolus 45. számú beszéde.

Megvizsgálva a beszédeket, a következő azonosságokra bukkantam. A két beszéd szerkezetének sok közös pontja van. Mivel a közös pontok tulajdonképpen Bonaventura Legenda maior című Szent Ferenc-életrajzából valók, felmerül a lehetőség, hogy Bonaventurát mint elsődleges forrást vizsgáljuk. Nem tekinthető mellékesnek az sem, hogy a Karthauzi csak Bonaventurát nevezi meg (például: „k/y:/r/o’/l wg/y:/ mond Bonaventura” vagy „wg/y:/ mond rola zent Bonaventura . k/y:/ az ew eeleteet megh /y:/rtta” és „k/y:/r/o’/l zent Bonaventura emlek/o’/z/y:/k rola”), Caracciolust azonban egyszer sem. Bonaventura Szent Ferenc-életrajza azonban hosszabb lélegzetű mű. Ahhoz, hogy két kompilátor egy hosszabb szövegből ugyanazon részeket emelje ki és ugyanabban a sorrendben, csekély az esély. Mi szól tehát amellett, hogy Caracciolus szolgált elsődleges forrásként a Karthauzi Névtelen számára? Nemcsak Szent Ferenc legendái találhatók meg minkét beszédben, de azok sorrendje is megegyezik. Azokat a legendákat, amelyeket Caracciolus nem egészében, minden részletet leírva kompilált beszédébe, azokat a Karthauzi is hasonló tömörséggel írja le.

A két beszéd vázlatát a következő táblázatban találjuk:

 

1. táblázat: A Karthauzi és Caracciolus Szent Ferenc-napi beszédének vázlata

 

Bevezetés Epistola Felvezetés                Lelki tanulság                Lelki tanulság         → lelki jószágok 1. kegyesség, könyörületesség 2. szegénység 3. élet keménysége 4. alázatosság 5. töredelmesség               Lelki tanulság         → malasztok megvilágosodott elme jövendő dolgok ismeretei oktalan állatok engedelmeskednek állatoknak parancsol világtól való tökéletes elválás és  elszakadás

Quod beatus Franciscus fuit missus a Deo, quod probatur quinque rationibus               Capitulum: Prima dicitur divinalis missionis                      Primo ex prophetica praenunciatione                      Secundo ex speciali vocatione                      Tertio ex multiplici visione                      Quarto ex authentica testificatione                      Quinto ex mundi commotione.   Quod quinque praeclarissimis virtutibus, quibus floruit beatus Franciscus.                  Capitulum: Secunda virtualis perfectionis                       Prima dicitur pietati                       Secunda paupertatis                       Tertia austeritatis                       Quarta humilitatis                       Quinta patientiae.   Qualiter Deus magnificavit sanctum Franciscum praecipue in quinque praerogativis. Capitulum: Tertia singularis magnificationis                      Primo in intellectus illustratione                      Secundo in creaturarum condescensione                      Tertio in felici consummatione                      Quarto in sollemni canonizatione                      Quinto in miraculorum coruscatione.

 

Azonosságok és különbségek

 

Megvizsgálva a két beszéd szerkezetét és tartalmát a következőket állapíthatjuk meg:

Caracciolus beszéde szerkezetileg három fő részből áll, akárcsak a Karthauzi Névtelen sermója. A Karthauzi tanulságokként fordítja a három „capitulum”-ot.

Caracciolus beszédének I. capitulumában arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért küldte Isten a világra Szent Ferencet, tehát az isteni küldetésről szól. Caracciolus öt fő pontban válaszol:

·        Először a prófétai jóslatokról

·        Másodszor a különleges elhívásról

·        Harmadszor a számos látomásról

·        Negyedszer a hiteles tanúságtételről

·        Ötödször a világra gyakorolt hatásáról.

Az első pontban a prófétai jóslatokról szól. Caracciolus a Sibylla jóslatát fejti ki, és magyarázza meg. A Sibylla végül Szent Domonkosról és Ferencről is beszél a kompilátor értelmezésében, akik mint csillagok jelennek meg. Majd Joachim apát jóslata következik, aki két férfiről szól könyvében, akik rendeket alapítanak, az egyik olasz földön, a másik pedig Hispániában. A Karmel hegyén Cyrillus atya is megjósolta Szent Ferenc eljövetelét.

A Karthauzi a jóslatokról szóló részt a Domonkos-napi beszédbe illeszti:

„Masod tanwsagunk leezen Isten/y:/ /y:/elenettr/o’/l az az m/y:/keppen d/y:/ch/o’/seges zent Damonkus at/y:/ank sok /y:/eleneteknek m/y:/atta valaztateek az nag predicatorsaghnak meltosagaara . Elsew /y:/elenet az pogan S/y:/billanak /y:/ewendew mondasa zent Damonkusrol es zent ferenczr/o’/l Leeznek wtolso /y:/d/o’/kben keth feenesseeges C/y:/llagok k/y:/knek neeg/y:/ lelkes allatw zemel/y:/ leeznek az neg/y:/ ewangelistaknak meltosagok zerent Masod /y:/elenet Ioachim apath wrnak k/y:/nek bezeed/y:/ k/o’/z/o’/tt eell/y:/en bezeed/o’/k vannak .” [6]

Mit is jelent Joachim apát jóslata? Joachim apát 13. századi ferences szerzetes, aki a „másod idő”-t emlegeti: „ez Joachim második világkorszaka (status), amely Krisztus születésétől 1260-ig tart. A spirituális propaganda szerint ennek végén jött el Assisi Ferenc, hogy a szerzetesség harmadik, tökéletes világkorszakát meghirdesse.” [7]

Bán Imre a Domonkos-napi és a Szent Ferenc napjára írott beszédek kapcsán ezt írja: „[A] spirituális ferencesek Gioacchino diszkrét és igen homályos jóslatait a világi és szerzetes papság különbségéről (rangsoráról!) magukra vonatkoztatták, Ferencet azonosították Krisztussal, s a hamisított Ézsaiás- és Jeremiás-kommentárokban egész rendszert dolgoztak ki a szerzetes papság, a két kolduló rend jövendőbeli szerepéről a világ megújításában az őket elnyomó császári (II. Frigyes) és pápai hatalommal szemben.” [8]

Ezek tudatában érdekes, hogy a Karthauzi is „utolsó idő”-ről beszél, de a Ferenc-napi beszédben nem találunk más utalást e beszédre. Ez valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy ő karthauzi szerzetes lévén nem tartja olyan fontosnak, hogy Ferenc-e a „végidő angyala” vagy Domonkos.

A harmadik pontban Caracciolus azt vizsgálja, hogy milyen látomásokkal választotta ki és szólította meg Isten Szent Ferencet. A látomások közül a második látomás érdekes; ez III. Ince pápa álma, amelyben a Szentatya látja, hogy Szent Ferenc megtartja vállával a rogyadozó Lateráni Bazilikát. Azonban ezzel a legendával sem a Ferenc-napi beszédben találkozhatunk, hanem a Domonkos-napiban:

„Hatod /y:/elenet leen zent Innocentius papanak , Mert m/y:/koron isten/y:/ /y:/elenetb/o’/l zent Damonkus hoz/y:/aa meent vona az predicator zeerzetnek [er/o’/sseegeet] meg Confirmalasaeerth Es wr papa nem akarnaa, lataa azon eeyel almaban ol/y:/ m/y:/nt az lateranombel/y:/ zent eg/y:/haaz el k/y:/ dewln/y:/ t/o’/weeb/o’/l , Mas fel/o’/l az wr isten embere zent Damonkus nek/y:/ vetee valla/y:/t hog/y:/ meg tamogathnaa . Azt lathwan wr papa meg erthee hog/y:/ isten emb/o’/re vona es eremest meg halgataa annak wtanna es keerelmeeseet meg enghedee ew k/y:/wansaga zerent .” [9]

Valóban létezik ilyen legenda Domonkossal kapcsolatban is, vagy csak Névtelenünk alkotta meg Ferenc legendájának mintájára?

A harmadik látomás Domonkosnak jelenik meg. Nem csodálkozhatunk azon, hogy ezt a legendát is a Domonkos-napi beszédben láthatjuk viszont:

„Heted /y:/eleneth leen zent Damonkus att/y:/nak k/y:/r/o’/l eell/y:/en latasth lata Lataa haat Cristus Iesus men/y:/orzagbol le zallot az eghre es harom czwczakat tart kezeeben k/y:/knek m/y:/atta akarwan ez v/y:/lagot el vezten/y:/ . Azth lathwaan az eedes Irgalmassaghnak zenth z/y:/le/y:/e azzon/y:/wnk z/y:/z maria es m/y:/t akarna tenn/y:/ az ew zent ff/y:/a . meg kerdee k/y:/nek felele Cristus latod ee /y:/o z/y:/leem hog/y:/ m/y:/nd ez gonoz v/y:/laag el borwlth ez harom fele b/y:/neknek m/y:/atta es az en zent newem wntalan karomlattat/y:/k k/y:/k mondathnak keweelseeg paraznasaag es fessweenseeg . azeert /y:/maran nem t/y:/rhet/o’/m hanem ez harom lauchawal el vezt/o’/m ewteth . es m/y:/ndent meg akarok /o’/ln/y:/ ez feldnek z/y:/neer/o’/l Ottan az keg/y:/es /y:/rgmassaghnak zent z/y:/le/y:/e le Esween el/o’/tte monda En eedes zerelmes  wram teremteem es keg/y:/es ff/y:/am leeg/y:/ /y:/rgalmas es az te nag/y:/ haragodat ehn/y:/hed meg . Monda Cristus Nem latod ee menee bozzwsagok leeznek en ellen/o’/m . felele az z/y:/z maria . Ne s/y:/ess bozzwt veenn/y:/ /y:/m ennekem h/y://w?/ ba/y:/nak zolgam vag/y:/ok k/y:/t en el k/y:/ld/o’/z/o’/k m/y:/nd ez v/y:/lagon hog/y:/ az b/y:/nt meg t/o’/r/y:/e es ez v/y:/lagot te b/y:/rtokod alaa ha/y:/cha . k/y:/nek mas tarssot ees adok segheedseeg/w?/l k/y:/k eeg/y:/etembe v/y:/skodnak . Monda Cristus akarnaam ewket lathn/y:/ . Ottan az z/y/z maria ele/y:/be hozaa zent Damonkust . Ottan monda Cristus . /y:/o es eleeg az dologra zent ferencz/o’/t ees el/o’/we hozaa azth ees eeleegnek d/y:/cheree Cristus . Zent Damonkus azeert azon latasban /y:/smeree meg az ew tarssaat k/y:/t soha annak el/o’/tte nem latot vala . Es masod napon . m/y:/koron az zent eg/y:/hazban meg talalta vona ottan kezeet fogaa es meg chokolgataa /o’/lelghetee es az isten/y:/ latasth es z/o’/rzeest ewnwk/y:/ voltakeppen k/y:/ /y:/elentee . Es halaakat adwan azon wr istennek es azzon/y:/wnk z/y:/z marianak m/y:/nd testben lelekben eegg/y:/ee leenek wr istenben .” [10]

 

A legtöbb egyezést a két beszéd között a II. capitulumban találjuk. Caracciolus beszédének második részében öt pontban foglalja össze, hogy milyen erényekkel díszítette az Úr Szent Ferencet. Ugyanezt az öt pontot megtaláljuk a Karthauzi sermójában is. A „virtus”-t a Karthauzi „lelki jószág”-ként fordítja. A Karthauzi minden lelki jószág bemutatására egy-egy legenda-részletet vesz át Caracciolus sermójából.

Caracciolus a III. Capitulumban arról ír, hogy hogyan becsülte meg az Úr Szent Ferencet, kiváltképp öt „malaszttal”.

Az utolsó pont Caracciolusnál Ferenc életének boldog beteljesülése (in felici consummatione). Szent Ferenc boldog halálát írja le rövidített formában, Bonaventuránál ugyanis egy egész fejezet tartalmazza a „világtól való tökéletes elválást.” A Karthauzi ezt a részt is remekül fordítja. Érdekes, hogy Caracciolus Szent Ferenc halálának dátumát tévesen adja meg (1230, 1226 helyett), így viszont érthető a Karthauzi tévedése is. [11]

 

 

 

Dóra Rapavi: Features of the Carthusian Anonym's source usage – the results of the comparison with Robertus Caracciolus' sermon written for the feast of Saint Francis

Previous fruitful source identifications of our research group 'Sermones compilati' (see e.g. Eszter Szép, 2006) showed the possibility that even in the case of the sermon written for the feast of Saint Francis by the author of the Érdy Codex the immediate source could be Robertus Caracciolus' Sermones de laudibus sanctorum, the 45th model sermon. The author of the manuscript, the Carthusian Anonym refers in this sermon mostly to Bonaventura's Legenda maior, but mentions not exactly those places which occur also in the source named by the previous literature: in Pelbartus de Themeswar's sermons written for the feast of Saint Francis, and not even in a structure similar to Pelbart's sermons. And the reason is that here Robertus Caraccious was the immediate source.

            The comparison gave the opportunity to observe a new phenomenon: certain elements of the tradition related to Saint Francis – for example the dream of Pope Innocent III about the maintainer of the dilapidated Lateran Basilica – are associated with Saint Dominic in the Hungarian Carthusian monk's sermon collection, and appears in the sermon written for his feast.

 

---