MENÜ

 

SZÉP ESZTER KATALIN:
ÚJABB FERENCES SERMO-GYŰJTEMÉNY A KARTHAUZI NÉVTELEN KÖNYVESPOLCÁN


Tézis

 

A Karthauzi Névtelen Sziénai Szent Katalinról szóló beszédének (Érdy-kódex 271b-284a) forrása Robertus Caracciolus Sermones de laudibus sanctorum című prédikációgyűjteményének 70. beszéde: De sancta Catherina de Senis tertii ordinis sancti Dominici.[1] Ennek részletes bizonyítását a mellékelt táblázatban láthatjuk, ahol az egymás mellett futó részletek a szövegek azonosságát, tehát a közel szó szerinti fordítás tényét jelzik. Eltérés esetén a két szöveg egymás mellett való szerepeltetése megszakad.
Jelen dolgozatban Robertus Caracciolus pályájának rövid bemutatása után a szövegek különbségeinek fajtáit elemzem.

 

Robertus Caracciolus

 

1425-ben született a dél-itáliai Leccében, nemesi csalában. Gyermekkorától ferencesek nevelik, felnövekedvén az obszerváns ághoz csatlakozik. Már 25 évesen híres beszédet mond példaképének, Sziénai Bernardinnak szenttéavatásakor. Rendkívül rövid idő alatt híres szónok lett. Sikerét ún. féldramatikus prédikációinak köszönhette: mondanivalóját mimikával, koreografikus mozdulatokkal, köznyelvi fordulatok használatával és párbeszédes részekkel színesítve fejtette ki hallgatóinak.
Nagyböjti beszédeit (Opus quadragesimale de poenitentia, Strassbourg, Velence, 1472; Quadragesimale de peccatis, Velence, 1488) 1448-ban kezdte el írni. Közép- és észak-itáiai városok kérésére körutat tett Róma, Padova, Bologna, Perugia és Sziéna érintésével. Ekkor kapta a “második Pál” nevet. Útjai során V. Miklós pápa támogatását élvezte, majd 1456-ban III. Callixtus pápai káplánná nevezte ki. Lombardiában és Monteferratóban a pápai tized beszedője lett. Számos magas pozícióra szert tesz, befolyása és népszerűsége növekszik. Folytatja szónoklatait, Genovában, Nápolyban és Leccében ünneplik. IV. Sixtus Aquino püspökének nevezi ki. 1484-ben Leccébe helyezik, haláláig (1495) itt alkot. San Francesco della Scarpa templomában van eltemetve.
Pályafutása során a könyvnyomtatás lehetőségeit felismerve és kihasználva számos beszédgyűjteményt kiadott. Művei különösen népszerűek Németországban és Franciországban. Munkái több mint száz kiadásban maradtak az utókorra, teljes munkássága máig nincs felmérve. Magyarországon a legnépszerűbb műve a Sermones de laudibus sanctorum (Nápoly, 1489, Velence, 1490) lehetett,[2] ám nagyböjti beszédgyűjteményeinek néhány példányát is őrzik könyvtáraink.[3] 

 

Hasonlóságok

 

A Karthauzi Névtelen Sziénai Szent Katalin-beszéde a Caracciolus-szöveg szerkezetét követi. A hasonlóság olyan mértékű, hogy a magyar szerzetes munkája akár fordításnak is tekinthető.
Az Érdy-kódexben szereplő beszéd a következő egységekből épül fel:

Sziénai Katalin méltósága okainak felvázolása:

  1. “lehetséges”[4]
  2. "kiváltképpen való”
  3. “felmagasztalás”

Ezen okok és érvek alpontokra bontása és kifejtése:

  1. “lehetséges” okok, azaz az asszonyok szentté válásának lehetősége a Bibliában és a szent hagyományban. A Karthauzi Névtelen szóhasználatával élve ezek “tanulságok”:
  1. “kiváltképpen való” okok, azaz Katalin életében hogyan mutatkozott meg szent volta. A Karthauzi Névtelen szóhasználatával élve ezek “lelki javak”:
  1. Hét malasztos és csodálatos tisztesség Katalin életében

 

A prédikáció a Katalin szenttéavatását kimondó pápai bulla fordításával zárul.

 

Eltérések

 

Az eltéréseknek két típusát különböztethetjük meg, a Caracciolus-szöveg kiegészítését, valamint bizonyos részek kihagyását. Az alábbiakban a különbségek fajtáival és okaival foglalkozom.

 

Hozzátesz a Caracciolus-szöveghez

 

Ilyenkor a Karthauzi Névtelen célja a megértés segítése, a közérthetőség.

Például az elmodottak igazolásául bibliai idézetet illeszt be fordításába:


     
Masod
hel/y./en meg wg/y:/ mond / Az azzon
/y:/allatnak fe/y:/e az ff/y./rff/y:/w . az ff/y:/r
ff/y:/wnak fe/y:/e Cristus iesus Cristus
Jesusnak fe/y:/e . wr /y:/sten – (273a)

 

A Névtelen itt az asszonyok is üdvözülése mellett érvel (I./2.). Caracciolus Szent Pál Korintusiakhoz írt első levelét idézi (I Cor 11,7), majd neves szerzőkre hivatkozik (Richardus, Thomas, Gregorius.) Míg a bibliai idézetet lefordítja, a tudós magyarázatot kihagyja a magyar szerzetes, s helyette a fenti locust[5] illeszti be. A csere talán azzal indokolható, hogy a Névtelen tisztában volt közönsége műveltségével és igényeivel, s úgy gondolta, a bibliai idézet ebben az esetben közérthetőbb.

Latin utalószavak helyett mellékmondatokat ír, tehát nem tömörít. Ezzel a stilisztikai fogással ismét a hallgatóságnak kedvez. Például az alábbi szöveghelyen:

 

Non potuerunt haec fieri ...

Azert ez eell/y:/en nemew hatalmas
g/y:/ezedelem eresseeg es lelk/y:/ /y./ozagok
ban valo veeg/y:/g es holt/y:/g valo
meg maradas (273b)


                 
Előfordul, hogy a magyar szerzetes lefordítja a latint, majd azt magyarázattal egészíti ki, szintén a hallgatóság igényeit szem előtt tartva. Példák:

 

a) Unde equidem testatur Augustinus li. XXII. De civitate Dei: Mulieres in sexu femineo resurgent, quia hoc exigit natura individui, et congruit perfectioni speciei, et erit occasio laudandi sapientiam divinam, ...

 

D/y./ch/o’/seges ffel ta .
madas zerent k/y./r/o’/l wg/y./ mond zent Ago
ston Doctor at/y:/ank / Az k/o’/z/o’/nseges d/y./ch/o’/
seges ffel tamadasban . ky m/y:/nd az ew
zemel/y./e zerent tamad ffel .
majd hozzáteszi:
es azonkeppen
mennek es leznek az erek d/y:/ch/o’/segben .
ff/y:/rff/y./w m/y./nt ff/y:/rff/y./w . azzon/y:/allat
m/y:/nt azzon/y:/allat / z/y:/z m/y./nt z/y:/z : k/y:/
my:nd az ew erdemeenek , ees eeletee
nek d/y:/ch/o’/sege zerent : (274a)

 

b) Nemo ad eam accessit, qui non doctior meliorque abierit.

 

Senk/y:/
ew hoz/y:/aa nem mehetet latogatas //
// nak okaert . k/y:/ belcheb es /y:/ob nem
lett vona annak honnem m/y:/nth
oda meent /
majd hozzáteszi:
Mert ez zent azzon /
/ nak ew belchesseges tudomana
twla/y:/don Istentewl volt nem <ef>
ember/y:/ tanwsag m/y:/ath .(281a)

 

A Karthauzi Névtelen összefoglalást ír bizonyos eseményekről, mely összegzések a latin szövegből hiányoznak:

 

a) bevezetésként:
es g/y:/akorlatos /y:/dwezlettel t/y:/ztel/y:/ va
la Cristus Jesusnak zent z/y./le/y./eet // es
sem/y:/ gondot nem vysel vala ez v/y:/ .
lagra // de m/y:/ndden remensegeet vetette
vala az menn/y./e/y./ d/y:/ch/o’/seegben . k/y:/k
ben naprol napra m/y:/keppen haznala
es newek/o’/deek wr Isten malazt/y:/a
zerent (274a)

 

b) összegzésként:
es /y:/e
lenetek sok zemeel/y:/eknek n/y:/lwa
bban meg vannak /y:/rwan az ew
zenthseeges eeleteenek zereeben . (280b)

 

A hozzátoldások következő fajtája a részletezés, az életrajz színesítése:

 

a) G/y:/akortaa kedeeg nagy sok nap/y:/glan
sem eetelth sem /y:/talth hoz/y./aa nem
vette . G/y:/akortaa m/y:/nd hetedzaka eehen
zomehon be/y:/telth . w/g”/ zolgalta az wr
/y:/stent / (276b)

 

b) Ezeeben
tarthwan zent paal apostolnak mon .
dasaat : Meg g/y:/ettrem az en testemet
es zolgalattra ha/y:/ttom . hog/y:/ eeg/y./ebek /
„ nek /y:/oot predicalwan . enmagam go .
„ nozzaa ne leg/y:/ek / Es azonkeppen az
g/y:/arlo testhnek akaratt/y:/aak ha/y:/tt/y./a
vala az leleknek . es okossaghnak oka .
/ ratt/y:/ara . Es ew lelkeet wr istennek
akaratt/y:/ara . hog/y:/ se testhzerent . se
lelekzerent ne tehetne eegyebet . hanem
ann/y:/ wr ystennek newe d/y./cheret/y./re
vona es ennen maganak /y./dwesseegere (276b)

 

c) Annak okaert Az wr Istennek
a/y:/anl/y:/a vala ennen magaat es w/g’/
leen hog/y:/ wrwnk Iesus xpus nek/y:/
/y:/elenwen meg tano/y:/ttaa ewtet m/y:/nd
/y:/smernee meg m/y:/koron az lataas /y:/o
es /y:/gaz vona . . es m/y:/koron gonoz
awag/y:/ ham/y:/s . (279b)

 

A szövegben található egy  pár soros betoldás Isten nagyságáról. A szerzetes itt valószínűleg kevésnek érezte a latin eredetit, a mondandót hangsúlyozandó bővítette ki azt:

 

(még fordítás: M/y:/nden leetelnek eredet/y:/ es kwth //
feye .) es ew tewle zarmaz/y:/k m/y:/nden
teremtet allathnak leettele . / azert chak
ennen maga  mondhatt/y:/a . en vag/y:/ok / (280a)

 

Gyakori, hogy didaktikus részeket illeszt a szövegbe:

 

ha az xpus Jesussal zenwe
dewnk . Annak wtanna . vele ees
wralkodwnk az mas v/y:/lagon .
Katherina ezeket m/y:/nd z/y:/weben tar /
tt/y:/a vala es eremesth zenwed va .
la wr Istennek zerelmeerth . (279a)

 

Elhagy a Caracciolus-szövegből

 

A Karthauzi Névtelen mellőzi az egyes szerkezeti elemek előtti tartalomjegyzék-szerű felsorolásokat. Például:

 

Caracciolus beszédmintája nagyobb tudásanyagra támaszkodik, mint amit az anyanyelvű prédikáció igényel. A Karthauzi Névtelen mellőzi a filozofikus, teologikus gondolatmeneteket. Ezen hosszú egybefüggő részek kihagyása a magyar szerzetes legszembetűnőbb, legjellemzőbb módosítása a szövegben. Gyakran ad helyettük pár mondatos tartalmi összefoglalót. Hiányzik például a Szent Katalin stigmatizációjáról szóló rész:

 

 

Meg /y:/elettet/y:/k towabbaa az ew nag/y:/
malaztos vota : k/y:/t ez v/y:/lagh/y:/ g/y:/arlo
eelethben nem sok zenthnek olwas
/ wnk endethetween leenn/y:/ . hog/y:/ az
aldot wr Istennek zent ff/y:/a Iesus
ez v/y:/laghnak meg +valto /y:/eg/y:/et az zent
melto sebeket enghette vona . hanem
czak zent palnak .

Haec ille. Obmissis vero multis visionibus eius eam unam referam, pro qua inter minores et praedicatores contentio videtur exorta. Cum Catherina esset in civitate Pisana, et quodam mane in ecclesia Sanctae Christinae communicasset, ac iuxta altare rapta maneret in spiritu, postquam diu sic steterat, vidit Christum cruci affixum magno super se cum lumine descendentem radiosque sanguineos ex suis quinque sacratissimis cicatricibus eminentem. Cumque tunc videntibus pluribus utriusque sexus ipsam expectantibus virgo se erigeret, et super genua sua stans facie rutilante brachia elevasset ac manus, oraretque, ne cicatrices in corpore suo apparerent exterius, tunc ex radiis sanguinibus in solaribus immutatis a cicatricibus Crucifixi procedentibus et ad manus, pedes et ad cor illius pervenientibus valde intrinsecus dolor sensibilis in dictis partibus corporis est relictus. Ex quo cum corpus eius diu sic stateret rigidum et oculis clausis, tandem cecidit ac si fuisset letaliter vulneratum. Post modicum ad se reducta tanta dolore concutiebatur, ut a cunctis putaretur in brevi moritura. Dominica vero sequenti ibi communicans a dolore exstitit liberata. Ex visione praetacta in plerisque locis nonnuli sanctam Catherinam suscipientem stigmata a Christo depingi fecerunt, quo (?) si ea intentione id egerint, ut per visibilia invisibilia cognoscantur, et per picturam illam visibilem dolor eius invisibilis, licet sensibilis designetur, forte non obstante errore inde sequente, quo credi posset stigmata eam visibilia suscepisse, tolerari utique possent.

 

Sed si haec facta sunt, ut sic aequiparetur beato Francisco, cui soli usque in praesens singulari modo stigmata divinitus sunt impressa, utique reprehensibile est.

zent ferencznek
es ez z/y:/s zent katherina /y:/e/g”/essenek (282a)

Nam ut dixi in sermone de sacris stigmatibus beati Francisci, inter miracula grandia nostrae fidei Francisci consignatio supremum obtinet gradum. Fuerunt quippe stigmata et visibiliter, et sensibiliter a Christo sibi impressa. Tulit illa duobus annis continuis, et in vita, et in morte, etiam a viris sanctis et gravissimis visa et tacta. Summi pontifices Gregorius nonus, Alexander quartus, Benedictus, Nicolaus et alii illa approbantes fatentur singuli miraculo in Francisci pedibus, manibus et latere fuisse depicta, ab eo artifice sapientissimo, qui creavit caelum et terram. Quid vero de cetero sit facturus, cuius arcana nisi ipso revelante perscrutari nequimus, ipse novit. Unum scio et quidem absque ullo errore, quod Franciscus usque ad praesens electus fuit a Domino Iesu Christo, ut in corpore proprio vexillum crucis biennio, antequam spiritum redderet, caelo deferret. Non derogent ista dignitati beatae Catherinae, nec alterius sancti. Ego peccator, qui hunc sermonem confeci, sanctam ipsam devotione, qua possum, et colo, et venereor. Eramque Romae anno Domini MCCCCLXI., anno tertio Pii pontificis maximi, quando pontifex praefatus Spiritu Sancto volente sanctam Catherinam sollemni celebritate canonizavit. Nulla tunc a referentibus et vita, et miracula Catherinae de stigmatibus facta est mentio. Nulla pictura cum stigmatibus fuit delata. Nulla insuper in bulla, quam superius frequenter allegavimus, de stigmatibus mentio habita est. Ego insuper ea die canonizationis sermonem ad populum habui, post prandium in ecclesia Minervae ordinis praedicatorum. Inspexi, legi, et quidem saepius omnia, quae scripta erant de laudibus huius sanctae, nil aliud invenire potui, nisi quod superius expressum est de illo dolore, quem tulit absque signis in suo extatico raptu. Et si nomine stigmatum dolorem illum intelligi volumus, non tamen in illo continentur et includuntur conditiones miraculosae stigmatum beati Francisci. Igitur cum Deus non egeat nostro mendacio, ea proferamus de sanctis, quae secundum rei veritatem, non inventionem hominum illis possunt accommodari. Fuit Catherina, ut patet ex dictis et ex his, quae sequentur, amplissimis privilegiis et gratiis decorata. Sed stigmatum specie non fuit, ut Franciscus, insignita. Quae si ad nos gloriosa rediret, dura increpatione feriret illos, qui sub specie pietatis mendaciis vellent suam gloriam ampliare. Ora [sic] tamen patres meos praedicatores et minores, ne populos scandalizent. Quibus tam multa mira de sanctis se offerunt et praecipue de Catherina ut mendacia, et propter se ipsa [sic] et propter veritatis abundantiam deserere et detestari cogantur.

 

 

A Karthauzi Névtelen gyakran nem tartja meg forrása idézeteit, azok pontos helyét pedig a legritkább esetben közli (részletesen ld. a Mellékletben). Az idézetek mellőzésének példái:

 

Nagyon gyakori a rövid idézetek (és szerzők) teljes kihagyása a fordításban:

 

a) Inquit enim Bernardus in sermone de spirituali regno: Verae divitiae non opes sunt secundum virtutes, quas secum conscientia portat, ut in perpetuum dives fiat. (a 272a-ból hiányzó rész)
b) ut ponit Richardus in quarto, unde Augustinus ubi supra sequitur dicens: Membra feminea non erunt accommodata veteri usui, sed novo decori, quo non alliciatur aspicientis concupiscentia, quae nulla erit, sed Dei laudetur sapientia atque clementia. (a 274a-ból hiányzó rész)

 

Bibliai idézet mellőzése:

 

Unde Marci ultimo c. ait: Surgens Iesus mane prima Sabbati, primo apparuit Mariae Magdalenae. (273b)

 

A fordításban megtartja a forrás nevét, pontos helyét azonban nem, és nem is idézi, amire hivatkozik:

 

Nam Deus benedictus, ut inquit Thomas prima parte q. XCII., qui solus est naturae institutor, potuit virum de limo terrae vel mulierem de costa viri formare,

 

Zent Thamas doctornak mondasa zerent : (272b)

 

Megtartja a forrás nevét, a pontos helymegjelölés kihagyásával idéz:

 

unde Augustinus li. IX. super Genesim ait: Formare vel aedificare costam, ut mulier esset, non potuit, nisi Deus, a quo universa natura subsistit.

 

zent Agoston meg azont va
ll/y:/a / Mert chak /y:/stent illet/y:/
az tehetsseeg es hatalmassaag ho/g’/
ff/y./rff/y./at / es azzon/y./allatot sem/y./b/o’/l
teremczen . termezetnek segedelmeert (272b)

 

A latin hivatkozás tartalmát idézi, a forrás nevét nem említi meg:

Et secundum Philosophum etiam domesticae vitae, quare et ipsa ad universi perfectionem concurrit.

 

Es naponkeed valo hazbel/y:/ z/y:/kseeghn
nek . megh zerzeeseerth : mert az azzo .
/-/n/y:/allat /y:/nkab twgg/y:/a az haznaal va
lo dolgot megh zerzen/y./ honnem m/y:/nt
az f/y:/rff/y./w (273a)

 

Felsorolások kihagyása, helyettük rövid összefoglalás:

 

a) Sicut fuerunt Maria, soror Aaron, ut patet Exodi XV. c., quinquagesima dist. Decretorum, c. „Si post ordinationem”; et Anna prophetissa, Lucae II. c.; et Sibyllae, quarum meminit Lactantius li. I. Divinarum institutionum. Et ut scribitur in Glossa Iudicum IV. ca.,

 

sokakat olwaswnk /y./e
/-/wend/o’/ mondokat es proffetissakath
k/y./k m/y:/nd arra voltanak valazth .
wan wr /y:/stentewl .(273a)

 

b) Sicut fuit beata Iohanna de Urbe veteri, beata Margarita Novella de civitate Castelli, beata Helena de Ungaria et sancta Catherina, de qua loquimur, aliaeque multae

 

k/y./k k/o’/zz
/o’/l eg/y./ /y:/eles zerelmes xp/u-/snak /y./eg/y:/e
se ez zenth katherina ees k/y./r/o’/l  mostan
zolwnk bezeell/w’/nk / (a 276a)

 

Felsorolás teljes kihagyása (összefoglalás nélkül):

 

Patent haec omnia in Catherina, Caecilia, Agatha, Lucia, Agnete, Euphemia, Ruffina, Secunda Anastasia, Eulalia, Prisca, Dorothea, Giviana, Christina, Iustina, Herina, Margarita, Martina, Emerentiana, Apollonia, Sabina, Barbara, Ursula et undecim milibus sociabus eius, ceterisque, (a 273b-ből hiányzó lista)

 

A történetben szereplő precíz adatok elhagyása (nevek, helyek):

 

Haec ille. Tam efficax erat eius ad sacramentum illud ineffabile reverentia, ut mens Gregorii XI. flecteretur ad concedendum Catherinae, quod posset eligere confessorem, qui eam absolveret et sibi Eucharistiam ministraret, et cum altari viatico absque alia licentia ad nutum Catherinae celebraret. (a 282a-ból hiányzó rész)

 

Másolói hiba: Sziénai Katalin halálának évét rosszul adja meg:

 

die XXIX. Aprilis MCCCLXXX. migrasset ad Patrem

 

ezer harom zaaz eztend/o’/ben . zent
g/y:/er/g”/ hawanak wtolso nap/y:/an (283a)

 

 

Összefoglalás

Láthatjuk tehát, hogy a szövegbeli párhuzamok kétségtelenné teszik: a Karthauzi Névtelen Sziénai Katalin-beszéde Robertus Caracciolus beszédmintájának adaptációja. Az eltérések, az elhagyások és kiegésztítések legvalószínűbb magyarázata a közönség igényeihez való alkalmazkodás, az érthetőség és követhetőség biztosítása.

 

 

Szép, Eszter Katalin: Yet another Franciscan collection of sermons located on the Carthusian Anonym’s bookshelf

Amongst the Latin source texts identifiable as patterns relied on by the Carthusian Anonym when constructing his Hungarian sermons, yet another collection of sermons has been identified by the author of the essay. Namely, a collection entitled Sermones de laudibus sanctorum authored by Robertus Caracciolus, a Franciscan friar living in Italy in the 15. century. This is a truly novel finding in the research conducted on the legend of Saint Catherine of Siena. Structure and word level equivalence shows that the Carthusian Anonym no doubt had this precise collection at hand. This knowledge provides us with a further research source, which will probably be useful in locating other source texts for the Érdy Codex sermon collection.
Our earlier research results provide the basis for assessing deviation phenomena of this Hungarian text from its Latin source.

 

 


[1] A használt példány: Caracciolus, Robertus, Sermones de laudibus sanctorum, Venezia, 1490. Univ. Inc. 395.

[2] V.ö. BH (= Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára, Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, I-III, Bp., 1988-1994) 1064, 1354, 1373, 1407, 1410-1412, 2681, 2726, 3052-3053.

[3] Sermones quadregesimales de poenitentia, Strassburg, 1473 előtt (BH 670, 1734, 2471); Sermones quaragesimales de peccatis, Venezia, 1490 (BH 743, 1065, 1359, 1374, 2758).

[4] Szintagmákat mai helyesírással, értelmező átiratban idézünk az Érdy-kódexből. A betűhű átiratot ld. a Mellékletben.

[5] V.ö. I Cor 11,3: „Volo autem vos scire, quod omnis viri caput Christus est, caput autem mulieris vir, caput vero Christi Deus.”