NÉmeth Katalin:

Egy PelbÁrt-sermo forrÁshivatkozÁsai És az elektronikus dokumentumok – HagyomÁnyos dokumentum kontra CD-rom És Internet

A könyvtáros szakirodalomban aktuális problémaként merül fel, vajon melyek azok a dokumentumok, amelyekre szükség van a könyvtárakban hagyományos formátumban, illetve melyeket lehet digitális kiadásokkal helyettesíteni. Tanulmányomban arra szeretnék rávilágítani, hogy ezt a kérdést mennyire nehéz eldönteni.

Temesvári Pelbárt egy találomra megválasztott prédikációjában[1] próbáltam a benne található idézeteket visszakeresni elektronikus dokumentumok segítségével, az így szerzett tapasztalatokat szeretném most bemutatni. A prédikáció közel ötven idézetet tartalmaz, a legtöbb esetben forrásjelöléssel együtt. A hivatkozások három csoportba sorolhatók: bibliai citátumok, egyházatyáktól származó idézetek, valamint gyakori hivatkozott forrás Gratianus Decretuma[2]; ezek a helyek külön csoportot alkotnak, patrisztikai idézeteikkel együtt.

Bibliai idézetek

Először tekintsük át a Szentírásból vett verseket, melyek visszakereséséhez több elektronikus dokumentum is segítséget nyújt. A BibliaTéka CD-ROM a bibliatudomány komplett könyvtára, ahogy az Arcanum Adatbázis Kft. honlapján jellemzi kiadványát: 13 Biblia-fordítás, 4 Biblia-magyarázat, 3 bibliai lexikon összes képe és szövege, református alapművek, a Magyar Református Énekeskönyv teljes anyaga (ez utóbbi hanganyagként is) szerepel a CD-n. Először a használni kívánt adatbázist kell kiválasztani; ennek a legegyszerűbb módja, ha rákattintunk a „Váltás az adatbázisok között” ikonra. Itt eldönthetjük, hogy melyik szöveget szeretnénk olvasni, illetve melyikben szeretnénk keresni. Az „Egyszerű keresés” (F3) lehetőséget nyújt, hogy tetszőleges szavakra keressünk, azaz szabad szavas keresést folytassunk. A „Bővített keresés” (F2 vagy ikon) a legpraktikusabb, ha nem ismerjük az idézet konkrét helyét, csak a szöveget. Annyiban tér el az egyszerű kereséstől, hogy itt is mi írjuk be a szavakat, de a program szókereket is ad, amely segít abban, hogy csak olyan kifejezéseket írjunk be, amelyek ténylegesen előfordulnak a szövegben. Tovább egyszerűsíti és gyorsítja a citátum megtalálását, hogy a beírt szavakat a program összekapcsolja, vagyis megvizsgálja, hogy hányszor szerepelnek együtt a beírt szavak egyazon versben, ugyanis a program mindig versben keres. Célszerű annyi kifejezést beírni, hogy a találati halmaz 5-10 egységre szűküljön, amely azután már könnyen áttekinthető.

A külföldi CD-k közül az amerikai BibleWorks CD-ROM-ot[3] kell kiemelni, amely 112 fordítást tartalmaz 30 nyelven. A görög és héber szótárak és nyelvtanok mellett lexikonokat és morfológiai adatbázisokat is találunk benne.

A Vulgata Clementina[4] online módon érhető el, illetve a honlapról le is tölthető. A Biblia digitalizálása 2005. április 3-án készült el, melyet eddig kétszer ellenőriztek a készítők, s a korrekció még mindig tart. Ez azért is pozitívum, mert a legtöbb digitalizált szöveg a többszörös átolvasás ellenére is tartalmaz a szkennelésből adódó hibákat. Sok adatbázist csak nyomtatott formában létező adatokból hoznak létre. A nyomtatott adatok számítógépes feldolgozása hibákat okozhat, és okoz is. Ezek között van, amit technikai nehézség okoz, például amikor a szken­ner/konverziós szoftver nem ismer fel pontosan egy betűt vagy egy számot.[5]

Az magyar online források közül a legjobban használható a Hit Gyülekezete[6] által fenntartott weboldal. Tízféle szöveg olvasható, köztük görög és héber nyelvű is. Keresni csak kifejezésre lehet, a találatok között böngészni kell; az emeli ki mégis a többi honlap közül, hogy nem csak biztosítja a görög és héber szövegek olvasását (megfelelő böngésző szükséges hozzá), hanem lehet ezen nyelvek karakterkészleteivel keresni is a szövegben.

A Pelbárt prédikációjában olvasható szentírási részletek közül egyet választottam, hogy illusztráljam a lehetőségeket, illetve hogy megválaszoljam a kérdést, kell-e nyomtatott Biblia a kutatáshoz. A citátum a következő: „mulier debet habere velamen supra caput suum propter angelos”, melyet az „I. Cor. XI., ubi dicit Apostolus” forrásjelölés előz meg. Ez azt jelenti, hogy az idézetet a Korinthusiakhoz írt első levélben kell keresni. Hagyományos dokumentum esetében – amennyiben hitelt adunk Pelbárt szavának – a 11. fejezetet kellene átolvasnunk, amiről természetesen mindenki belátja, hogy az összes citátum esetében rendkívül hosszú időt igényelne. Ha a Bibliatéka CD-ROM-ot használjuk, néhány szó beírásával pillanatok alatt megtalálhatjuk a keresett helyet.

Minden esetben érdemes a Bővitett keresés-t választani, mivel ha beírunk néhány általunk keresett kifejezést, akkor a program automatikusan összekapcsolja azokat, és megadja azokat a verseket, amelyben az összes beírt szó együtt előfordul. Megtalálva az idézetet sajnos probléma adódik: a CD szerint a szöveg I Cor 10,10, és nem 11,10. Ilyenkor végig kell gondolni, hogy mi okozhatja az eltérést. Lehet, hogy Pelbárt tévedett, vagy más számozást követett volna? Célszerű megnézni több adatbázisban is, így több Biblia-kiadás áttekintése után megállapítható, hogy Pelbártnál helyes adat szerepel, az eltérő számozás csak az Arcanum Kft. CD-jén jelenik meg. A számozáson kívül szövegkritikai probléma is felmerül: a CD szerint a szövegben a velamen helyett potestatem szerepel. Statisztikai adatot nyújthatnak ilyenkor az internetes keresőmotorok, mivel ha elvégezzük a keresést mindkét kifejezéssel, a mulier velamen habere 17 találatot ad, míg a mulier potestatem habere 127-et.[7] Egy másik keresőmotor[8] segítségével ugyanezt a keresést elvégezve 6, illetve 56 tételes listából válogathatunk. Ez tehát azt jelenti, hogy meg kellene nézni mindazokat a kéziratos és nyomtatott bibliai (és liturgikus) szövegvariánsokat, amelyeket Pelbárt használhatott...

Szövegbeli eltérés több esetben előfordul: Salvatore dicente Lu. XVIII.: Omnis, qui se humiliaverit, exaltabitur, vagyis ezek a Megváltó szavai, Pelbárt szerint Lukács evangéliumában. Figyelembe véve, hogy általában Pelbárt pontosan hivatkozik, el kell fogadnunk, hogy Lukács a szerző. Ha követjük az eddigi elvet, hogy a „semmitmondó” szavakat kihagyjuk a keresés során, nem kapunk találatot. Írjuk be az omnis és a humiliaverit szavakat! Ez nem eredményez találatot; ha viszont az omnis mellett az exaltabitur szerepel, akkor megkapjuk a Lukács-idézetet, egy kis eltéréssel. Ugyanis Lc 14,11 a humilio ige futurum imperfectumát használja, míg Pelbárt futurum perfectumba teszi az igét. A pontosság kedvéért keressünk rá a pelbárti igealakokra is (humiliaverit, exaltabitur). Egy helyen olvashatók ebben az igeidőben, mégpedig Máténál. A Mt 23,12 abban különbözik a keresett részlettől, hogy hiányzik a mondat elején lévő omnis. A Pelbárt által hivatkozott fejezetben ez olvasható: Dico vobis, descendit hic iustificatus in domum suam ab illo: quia omnis, qui se exaltat, humiliabitur, et qui se humiliat, exaltabitur. (Lc 18,14)

Azért is fontos ez a szövegkritikai probléma, mert rávilágít arra, hogy néha érdemes, sőt ajánlatos a keresési eljárást több szempont szerint megismételni. A Biblia esetében, főként az evangéliumoknál fordulhat elő, hogy az idézés során egybeolvad több forrás, bár nehéz megállapítani, hogy csupán másolási vagy nyomtatási hiba, vagy esetleg más áll a háttérben.

Tapasztalatom szerint érdemes CD-ROM-os adatbázisokat használni, hiszen a legtöbb online forrással szemben sokrétű keresési lehetőséget ajánlanak fel. Egy-egy szó eltérése esetén forduljunk az internetes keresőmotorokhoz, de ha pontos választ akarunk kapni a kérdésre, elengedhetetlen, hogy kezünkbe vegyük a kortárs kódexeket és ősnyomtatványokat.

Patrológia

Az egyházatyáktól származó idézetek esetében a legegyszerűbb a Patrologia Latina Database-ban keresni. Jacques-Paul Migne 1844-1864 között jelentette meg a Patrologia Latina 222 kötetes nyomtatott kiadását a következő címmel: Patrologiae cursus completus seu bibliotheca universalis, integra, uniformis, commoda, oeconomica, omnium ss. patrum, doctorum scriptorumque ecclesiasticorum, sive Latinorum, sive Graecorum, qui ab aevo apostolico ad tempora Innocentii III (anno 1216) pro Latinis, et ad concilii Florentini tempora (anno 1439) pro Graecis floruerunt. A Chadwyck-Healey Inc.[9] foglalkozik társadalomtudományi és irodalmi adatbázisok készítésével és forgalmazásával, és ennek keretében digitalizálták a Patrologia Latina összes kötetét, amelyet interneten és CD-ROM-on egyaránt közrebocsátottak. A digitalizálás eredményeképpen létrejött teljes szövegű adatbázist megfelelő keresőrendszerrel látták el. A CD-k legfőbb hátránya, hogy egyszerre – a keveredés elkerülése végett – célszerű csak egy CD-n keresni, vagy a teljes programot telepíteni a számítógépre. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az adatbázis ára milliós nagyságrendű, így csak néhány könyvtárban használható Magyarországon (Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, az ELTE Egyetemi Könyvtárban). Feladatunk szempontjából nehézséget jelent, hogy Pelbárt az idézett szerzőkre keresztnevükön, vagy valamilyen a középkori gyakorlat által elfogadott néven hivatkozik. Ha a CD-n szerzőre keresünk, tudnunk kell a szerző pontos nevét, hogy ne kelljen az öt CD-n párhuzamosan keresni. (4. kép: Patrologia Latina Database – keresés szerzőre)

Középkori szerzőkhöz a Cetedoc Library of Christian Latin Texts CD-ROM (3. kép: Cetedoc Library of Christian Latin Texts - keresőfelület) is használható, mely patrológiai szövegeket tartalmaz a 2. századtól a 15. századig. Az Université Catholique de Louvain kiadásában készült 1996-ban. A Corpus Christianorum Series Latina, a Corpus Christianorum Continuatio Mediaevalis, a Corpus Scriptorum Ecclesiasticorum Latinorum és más sorozatok anyagát foglalja magába, és a Vulgata is olvasható benne. Választhatunk négy nyelv közül (angol, francia, német, olasz), hogy megkönnyítsék számunkra a használatot, azonban hiába választjuk ki bármely nyelvet, az információkat latinul olvashatjuk. Három CD tartalmazza a teljes adatbázist, így azt is meg kell adnunk, hogy melyik CD-n szeretnénk keresni:

1.: Antiquitas + Patres Latini I. + Biblia

2.: Patres Latini II.

3.: Medii Aevi Scriptores+ Recentior Latinitas

Az Inquisitióra kattintva kereshetünk, szerző (auctor), cím (titulus), kulcsszó (clavis), illetve kor (aetas) szerint, majd a Textusnál olvashatjuk el a szöveget. A Sententiae idézeteket közöl a teljes szövegből, míg a Memento a szerző életéről ad tájékoztatást, valamint az adott mű kiadásairól. Ha például Szent Ágoston Az Isten államáról (De civitate Dei) című művét keressük, a kiadások előtt azt találjuk, hogy PL XLI, 13 és CSEL XL. Az első a Patrologia Latina 41. kötetére utal, ahol szinten olvasható ez a mű, míg az utóbbi a Corpus Scriptorum Ecclesiasticorum Latinorum megfelelő helyét jelöli.

Egyházatyák írásait az Interneten is kereshetjük, sok ingyenesen hozzáférhető honlap foglalkozik latin szövegek digitalizálásával, valamint az ismertebb szerzők életművének feldolgozásával és közzétételével.

Kiemelnék három honlapot, melyek teljes szövegű adatbázisként működnek, bár eltérő minőséggel.

A Bibliotheca Augustana[10] honlapon görög, latin, olasz és egyéb nyelvű szövegek olvashatók. Pozitívumként meg kell említeni, hogy jelölik a szövegkiadást, amely alapján felkerült a mű a hálózatra. Keresőfelülettel sajnos nem rendelkezik, így csak akkor tudjuk használni, ha pontosan ismerjük a művet, amelyet olvasni szeretnénk. Fejezeten belül az internetes oldalakon való keresésre szolgáló billentyű-kombinációt használhatjuk (CTRL+F).

A Latin Library[11] honlapon az előzővel ellentétben nem jutunk megbízható szöveghez, és nincs keresőfelülete. Ennek ellenére népszerű oldal, hiszen ha beírunk bármilyen latin részletet a Googleba, az első találatok közt biztosan ott lesz ez a honlap is. Több olyan oldal is elérhető, amely szövegeit a Latin Librarytől veszi át.

Szerencsére vannak olyan kezdeményezések is, amelyek minőségi szolgáltatást nyújtanak, noha ingyenesek. Az Intratext[12] munkatársai figyelnek arra, hogy megadják az eredeti szöveg adatait, a készítők nevét, elérhetőségét. Külön ki kell emelni egy szolgáltatásukat, ugyanis egy-egy kifejezésre rákattintva megtudhatjuk, hogy hányszor fordul elő a szövegben és milyen szövegkörnyezetben.

Ha azokat az oldalakat vizsgáljuk, amelyek egy-egy szerzővel foglalkoznak, azt tapasztaljuk, hogy sok esetben a Patrologia Latina szövege jelenik meg a honlapokon. Például Szent Bernát írásai olvashatók egy orosz honlapon,[13] a Patrologia Latina négy kötetét tették fel (182-185). Keresni sajnos nem lehet az oldalon.

Hasonló az az Olaszországban készülő öt nyelvű (angol, olasz, német, spanyol, francia) honlap,[14] melyen Szent Ágoston élete, művei és a róla szóló irodalom egyaránt olvasható. Az igényes honlap keresési lehetőséget is biztosít, ahol akár csonkolhatjuk is a kifejezéseket a megszokott helyettesítő karakterekkel (* vagy ?). A találatokat rendezhetjük a szövegek digitalizálásának dátuma szerint. A tartalomjegyzékből megtudhatjuk, hogy mely művek szerepelnek a honlapon, illetve a címek mellett feltüntetik azt, hogy az adott mű a Patrologia Latina mely kötetében található meg.

Kánonjogi idézetek

Az általam vizsgált prédikációban olvasható kánonjogi szövegek Gratianus Decretumából származnak. A teljes Decretum olvasható a Patrologia Latina Database-ban. Gratianusszal kapcsolatban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Bayerische Staatsbibliothek[15] honlapján teljes szöveggel olvashatjuk a digitális változatot (5. kép: Decretum Gratiani – szkennelt kép), és lehetőségünk van különböző keresések végrehajtására is. (7. kép: Decretum Gratiani - keresőfelület) Szkennelt szöveg is letölthető JPG és PDF formátumban.

Ha valaki kezébe vette a Patrologia Latina 187. kötetét, bizonyára nem könnyen tudott benne tájékozódni. Decretum Gratiani, emendatum et variis electionibus simul et notationibus illustratum, Gregorii XIII pont. max. jussu editum címen szerepel a Patrologia Latinában az 1152-es szöveg, mely négy részre tagolódik. Az első rész (Concordia discordantium canonum, ac primum de jure divinae et humanae constitutionis) distinctiókból (101) és caputokból, a második (Decreti pars secunda) causákból, quaestiókból, caputokból, a harmadik (Decreti pars tertia) distinctiókból és caputokból áll. A negyedik rész (Index canonum Decreti) incipit-mutatót tartalmaz, amely nem könnyen kezelhető. Kezdőszót/szavakat ad meg, majd közli azok helyét. Például: Canonica sanctorum c.6.C.III.qu.3. Azt nem mondja meg, hogy melyik rész, azonban a qu.3. miatt csak a második részben lehet, mivel a másik kettőben nincs quaestio. A „c” a caput, a „C” a causa számára utal. Tehát a harmadik causa harmadik quaestio hatodik caput lesz a keresett hely. Megkönnyíti a keresést, ha a helyjelölés végén szerepel a „de cons.” rövidítés, amely egyértelművé teszi, hogy az adott szöveg a harmadik részben (de consecratione) van. Mindenesetre sok időt igénybe vesz egy-egy idézet megtalálása, ha nem vagyunk jártasak a könyv használatában.

A Patrologia Latina CD-ROM-on hatékonyan és egyszerűen kereshetünk, mivel alkalmas szabadszavas keresésre (1. kép: A Patrologia Latina Database keresőfelülete), logikai és helyzeti operátorok használatára (2. kép: Patrologia Latina Database – helyzeti operátorok), bár ez utóbbi nem működik, még ha a súgóban olvasható példát próbáljuk is ki.

Nézzünk egy konkrét példát a vizsgált Pelbárt-szövegből: Unde Chrysostomus XI. q .III.: „Nemo contemnat – inquit – ecclesiastica vincula. Non enim homo est, qui ligat, sed Christus, qui hanc potestatem dedit et dominos fecit homines tanti honoris.” Nem ismerjük a kezdősort, és a helymegjelölés sem egyértelmű. Feltételezzük, hogy Gratianustól származik az idézet, így a CD-n megadjuk, hogy a 187. kötetben szeretnénk keresni, és beírjuk a kezdőszavakat (nemo contemnat). Két találatot kapunk. A program lehetővé teszi a szövegkörnyezet megtekintését anélkül, hogy magát a szöveget megnyitnánk. Az így kiválasztott rész megegyezik a prédikációban olvasható szöveggel. Így az is kideríthető, hogy meddig tart az adott citátum. Pelbárt jól adta meg a helyet, azonban a mai olvasó számára nem elég ahhoz, hogy könnyen visszakeresse. A pontos hely: pars II. C. XI. qu. III. c. XXXI.

Végezzük el ugyanezt a keresést a bajor könyvtár honlapján. A legkézenfekvőbb megoldást választva írjuk be a teljes szövegű kereséshez (Volltextsuche/Fulltext search) ugyanazt a két szót, amit a CD esetében is használtunk. A keresés nem eredményez találatot. Ha megkeressük a már ismert konkrét helyet, akár lépésenként jutunk el a megfelelő szövegrészhez, akár más kereső kifejezést választunk, kiderül, hogy azért nem volt találat, mert a contemnat szó a honlapon contempnat formában szerepel. (8. kép: Decretum Gratiani - szöveg)

Ha a szövegkritikai kérdésektől most eltekintünk, akkor is felmerül egy újabb probléma. A középkori szövegek általános jellemzője, hogy következetlen az „u” és „v” használata. A Patrologia Latinában szinte mindenütt „v” szerepel, míg az internetes forrás ezzel szemben nem következetes ebben a kérdésben. Többnyire „u”-t használ, de ha választunk egy szót, és elvégezzük a keresést mindkét betűvel, előfordul, hogy mindkét alkalommal kapunk találatot. Szemléltetésül egy gyakori szót választottam, több grammatikai esetét is vizsgáltam külön-külön, bár a program előnyei közé tartozik, hogy alkalmazhatunk csonkolást. Vegyük a verbum szót, amely így öt találatot ad, míg ha azt választjuk, hogy uerbum, akkor hatvanhat találatot kapunk. Ugyanilyen keveredés figyelhető meg az „i” és „j” használatában is. Ha csonkolni szeretnénk a kifejezést, helyettesítő karaktert használunk, jelen esetben erre a célra a * és a ? szolgál. A * „n” számú karaktert helyettesíthet szóelején, szóközi helyzetben és szó végén. Ha csak egyetlen karaktert szeretnénk helyettesíteni, akkor használjuk a kérdőjelet. Például a d?tur keresőkifejezés két szóra keres: datur, detur. Tehát ha beírjuk, hogy ?erbum, akkor hetvenegy a találatok száma. Így megkaptuk mindkét változatot. A kérdőjellel több karaktert is helyettesíthetünk. Ezt akkor használjuk, ha pontosan tudjuk, hogy mennyi betű lehet a szóban. Ha azokat a szavakat szeretnénk kigyűjteni, ahol egy adott szó tövéhez két betűből álló toldalék járul, akkor írjuk be a szótövet, és tegyünk utána két kérdőjelet: pl. nomin?? esetében a találati halmaz: nominum, nominis. Helyettesítő karakterek használatával azonban fennáll a veszélye annak, hogy túl nagy lesz a találati halmaz redundanciája, lesznek irreleváns találataink is.

Szempontok az ineternetes források használatához

Meskó Eszter 2004-ben írt cikket a TMT-ben Aranyrög vagy csillogó szemét?[16] címmel, melyben az internetes források kritikai értékelésének szempontjait vizsgálja, és alkalmazza azokat a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ honlapjának elemzésekor. Néhány szempontot szeretnék végül a cikkből ismertetni, melyek az általam áttekintett honlapokkal is összefüggnek.

Pontosság: Más forrásokkal való összehasonlítás révén ellenőrizhető-e a forrás
hitelessége? Milyen céllal, kik számára tették fel az információkat?

Autoritás: Mennyire ismert az információt közreadó személy vagy szervezet? Megjelöl-e forrásokat, hivatkozásokat? Elérhető-e a szerző a felmerült kérdések tisztázása, vagy újabb ismeretek közlése céljából?

Érvényességi idő: Milyen gyakran frissítik, aktualizálják? Megadják-e az utolsó aktualizálás dátumát? Az aktualizálás során csak új információ kerül fel az oldalra, vagy a tévedéseket is módosítják? Ezekre felhívják-e a figyelmet?

Kivételesség: Ezek az információk elérhetőek-e más formában is (másik weboldal, gopher, nyomtatott, CD-ROM )? Ha igen, mi a kapcsolata vele: ugyanaz, frissített, bővített? A hálózaton a redundancia hasznos is lehet. Ha egy oldalt nem tudunk elérni, akár a webszerver, akár az adatátvitel, akár a felhasználói oldal problémái miatt, akkor az ismert alternatív oldal vagy egy tükrözés jól használható.

A nyomtatott és az elektronikus dokumentumok között a legnagyobb eltérések a használhatóság tekintetében vannak.

Szükséges számítógépes környezet: Elérhető-e a dokumentum átlagos szoftver és hardver birtokában? Vannak-e speciális hálózati követelmények? Ha speciális szoftver is szükséges az oldal bizonyos elemeinek a megjelenítéséhez (pl. viewer), felkínálja-e annak szabad letöltését? Ez utóbbi kérdés aktuális a görög szövegek keresése és olvasása során. A biblia.hit.hu[17] honlapon kereshetünk görög karakterekkel automatikusan, vagy ha böngészőnk erre nem alkalmas, letölthetjük a szükséges karakterkészletet.

Elérhetőség: Szükséges-e jelszó? Megbízhatóan elérhető, vagy gyakran túlterhelt a rendszer, esetleg rendszeresen kikapcsolják? Van-e helyi, vagy legalábbis közeli tükrözése?

Kereshetőség: Felkínál valamilyen keresőgépet? Milyen operátorok használata lehetséges? Milyen tulajdonságok szerint engedi rangsorolni a találatokat?

Összegzés

Pelbárt vizsgált beszédének biblia idézeteiről elmondható, hogy minden esetben szerepel a hivatkozásban a könyv és a fejezet megnevezése. Olykor előfordul, hogy a bibliai idézet valójában a liturgiából származik, azonban ezeket az idézeteket az Ecclesia canit kifejezéssel szokta bevezetni. Tapasztalatom szerint érdemes a hagyományos dokumentum helyett elektronikus adatbázist használni, mert hatékonyabb, és ugyanarra az eredményre tized annyi idő alatt juthatunk. Itt még egyszer fel kell hívni a figyelmet, hogy az Arcanum Kft. adatbázisaiban a Korinthusiakhoz írt első levél számozása pontatlan, ennek ellenére a CD kereső felülete tökéletesen használható.

A prédikációban a kánonjogi hivatkozás minden esetben Gratianusra utalt, ennél azonban az egész Pomeriumot tekintve bonyolultabb a helyzet; külön tanulmányt igényelne a jogi idézetek tüzetesebb vizsgálata. Használjuk a Patrologia Latina CD-ROM-ot, mert sokoldalú keresést biztosít, és néhány apró hibától eltekinteve, melyek akár a többszöri ellenőrzés ellenére is óhatatlanul benne maradhatnak a szövegben, mégis megbízható forrásként áll rendelkezésünkre. Az egyszerűség kedvéért a bajor könyvtár honlapján található Decretum is használható (6. kép: Decretum Gratiani – online forrás), de kevésbé pontos és következetes (pl.: u-v) a szövege.

Az egyházatyákra hivatkozó idézetek esetében vegyesebb képet kapunk. Kiindulópontnak itt is a Patrologia Latina CD-ROM-ot ajánlom. Az internetes forrásokat két csoportra lehet bontani: egy szerzőre specializálódott oldalak, ill. több szerző, több korszak műveit közreadó oldalak.

A virtuális könyvtárak közül tulajdonképpen három érdemel említést: az Intratext, a Latin Library és a Bibliotheca Augustana. Ez utóbbi használatát javaslom, mert az egyes művek előtt megadják a digitalizálás alapját képező hagyományos dokumentum adatait. Az Intratext előnye ezzel szemben, hogy rendelkezik keresőfelülettel, és itt is törekednek az autoritásra. A Szent Ágoston vagy Szent Bernát életművét feldolgozó honlapokról fentebb szóltunk. Mindenesetre el lehet mondani, hogy nagyon különböző minőségű oldalakkal lehet találkozni.

Összességében azt mondhatjuk, hogy előnyösebb CD-ROM-os adatbázisokat használni, az online források között vannak kiemelkedő kezdeményezések, azonban ha hiteles és megbízható szövegekre van szükségünk, célszerű sajnos ma még fizetős adatbázist választanunk. Az idézetek visszakereséséhez ennek ellenére nagy segítséget nyújt az internet, a nyomtatott könyveket azonban még sokáig fogjuk használni, mivel a középkor irodalma országonként csak egy szűk társadalmi réteget érdekel, és így nem sokan szorgalmazzák a középkori szövegek digitalizálását.

Németh, Katalin: A sermon of Pelbartus de Themeswar in the form of electronic documents – Traditional media vs. CD and the Internet

In the process of tracing back the quotations by Pelbartus de Themeswar made in his collection of sermons complete with references, the question arises to the authors of a critical edition: how can texts mediated by CD-ROM or the Internet today be used as alternative sources to printed material and manuscripts? The author explores the searching possibilities as well as the authenticity of the texts available in CD-ROM and on-line.