Temesvári Pelbárt írásai magyarul

Stellarium coronae beatae virginis Mariae

Előszó ››
Mária szépsége (ST V. könyv, III. rész) ››
Mária tudománya (ST VII. könyv, III. r., 2. f.) ››


Sermones Pomerii de sanctis I.
[Pars hiemalis]

András apostol (PH 001) ››
Karácsony (PH 017) ››
Nagypéntek (PH 069) ››
György vitéz (PH 073) ››


Sermones Pomerii de sanctis II.
[Pars aestivalis]

László király kiválósága (PA 015) ››
László király lelki fejlődése (PA 017) ››
Toulouse-i Anjou Lajos (PA 051) ››
István király (PA 052) ››
Imre herceg (PA 092) ››
Árpádházi Szent Erzsébet (PA 098) ››


Sermones Pomerii de tempore I.
[Pars hiemalis]

Előszó ››
Advent (TH 08) ››
Házasság (TH 25) ››
Úr és szolga (TH 29) ››
Kísértés (TH 39) ››
Hiú örömök (TH 46) ››


Sermones Pomerii de tempore II.
[Pars Paschalis]

Húsvétvasárnap (TP 004) ››
Nagyszombat (TP 006) ››
Húsvéthétfő (TP 008) ››
Pünkösd (TP 035) ››


Sermones Pomerii de tempore III.
[Pars aestivalis]

Munka (TA 020) ››
Gazdagság (TA 042) ››


Sermones Pomerii quadragesimales
[de poenitentia]

Bűnbánat (PQ1 016) ››
Nagyböjt (PQ1 017) ››
Nagycsütörtök (PQ1 050) ››


Sermones Pomerii quadragesimales
[de vitiis]

Harag (PQ2 022) ››
Kapzsiság (PQ2 037) ››
Irigység (PQ2 039) ››


Secundus liber Rosarii theologiae

A madarak nemzése (Avis §5-8.) ››
A folyóvizek (Fons et fluvius §1-8.)
A fűszeres és gyógyító fák (Lignum §18-21.) ››
A nyelvek tarkasága (Lingua §1-7.) ››
Méz és viasz (Mel et cera §1-5.) ››
Hegyek és dombok (Montes et colles §1-3.) ››
Ébrenlét és alvás (Vigilia et somnus §1-16.)
A bor tulajdonságai (Vinum §1-6.)




EXEMPLUMOK
(Katona Lajos Elenchusa alapján)

Quadragesimale I. - exemplum 1-66 ››
Quadragesimale II. - exemplum 67-148 ››
De tempore Hiem. - exemplum 149-225 ››
De tempore Pasch. - exemplum 226-270 ››
De tempore Aestiv. - exemplum 271-405 ››



A föld hegyei és dombjai


Latin forrás: Pelbartus de Themeswar: Secundus liber Rosarii theologiae,
Mons vel montes et colles, § 1-3.

Temesvári Pelbárt válogatott írásai, szerk. V. Kovács Sándor, Bp., 1982, 258-260.
BELLUS IBOLYA FORDÍTÁSA


Isten jóságát kell dicsérni a föld hegyeiben és dombjaiban.

Honnan nyerték létüket a földön a hegyek és a dombok? Először is jegyezzük. meg, hogy – Isidorus szerint – a földön vannak szigetek, vagyis a tenger által elszigetelt helyek. Ilyen az Óceántól körülnyaldosott és az egész világtól elválasztott Britannia és Hibernia, amelyet Skóciának is hívnak, Britannia szomszédja, ahonnan a finom szellemű Johannes Scotus Erigena származik. Más szigetek a Földközi-tengerben találhatók: Ciprus, Kréta stb. – Valamennyi sziget közös tulajdonsága, hogy kiemelkednek, ezért ezeket hegynyúlványnak is mondják.

Másodszor – ugyancsak Isidorus szerint – a hegyek a föld legmagasabb felpúposodásai, vagyis mint a nevük mondja – kihegyesedései. A dombok viszont előrenyúló hegygerincek, amelyek csak kidomborodnak. A halom pedig alacsony hegy, mintegy fölpúpozott vagy összehordott föld.

Harmadszor – ami a Természet világa című könyvben is olvasható és Petrus Comestor is mesél róla –, hogy kialakulásának kezdetén a föld teljesen kerek és sík volt, sem völgyek, sem hegyek nem voltak rajta, most viszont hegyekkel borított, noha gömb alakú. Vagyis a világ végén a hegyek elsimulnak, minden völgyet betöltenek. Nyilvánvaló ez Izajás 40. fejezetéből. Ezért a kérdésre azt kell válaszolnunk, ami az Égi jelenségek című könyvben is olvasható:

1. A hegyek néha lényegi okból keletkeznek, tudniillik amikor a föld heves mozgása következtében felemelkedik és hegy jön létre.

2. Járulékos okból is jöhetnek létre hegyek; mint amikor szelek vagy vízfolyás következtében lassanként mély vájat jön létre, s így mellette nagy földhalom alakul ki. Van ugyanis olyan porhanyós föld, amelyet a vízfolyás és a szél felemel.

3. Úgy is keletkeznek olykor hegyek, ahogy általában a kövek keletkeznek. Minthogy az állandó vagy az időszakos vízfolyás mindig sodor magával valami agyagos, ragadós anyagot, amely az idők folyamán kiszárad és megkövül, s nem sok idő múlva ásványképző ereje lesz, amely a vizet kővé alakítja át.

De vajon még ma is növekednek-e a hegyek? Az Égi jelenségek 4. fejezetének végén, a függelékben az olvasható, hogy a hegyek hosszú idő alatt keletkeztek, de most kisebbedőben vannak; a tenger dagálya és apálya is egyes helyeket kiváj, másokat megemel. Mivel pedig néha az egész földet elborítja (mint Noé idején, az özönvízkor történt), ezért a föld kemény részeit meghagyta, a puhákat lekoptatta és bizonyos helyeken felhalmozta; a víz által összehordott képlékeny anyag, mikor a víz visszavonult, kiszáradt és hegyekké alakult át. A Természet világában az is olvasható, hogy miként a kút vize a kimerítést követően gyarapszik, így a föld is nedves állapotban felemelkedik. Ha ugyanis bizonyos mennyiséget elvesznek belőle, az nyomban azonos szintre emelkedik, a földbe beivódott nedvesség miatt, amely kicsiny részenként emeli fel a földet, eredeti szintjétől fölfelé haladván. Ezért van az, hogy a Toledo környéki hegyek növekednek, noha egy részüket elhordják. Mások azt mondják, hogy miután Krisztus halálakor megmozdult a föld és a sziklák is meghasadoztak, attól kezdve általában nem növekednek a hegyek úgy, mint korábban. Dicsérjük tehát az Istent!

Mit tudunk a hegyek magasságáról és elnevezéséről? Jegyezzük meg Arisztotelész szerint:

Először: a Napkeleten levő hegyek között a legnagyobb a Kaukázus. Akik ugyanis ennek a hegynek az alsó lejtőjén laknak, a napot a hegy fölött éjszaka csak annyi ideig látják, míg az éjszakájuk egyharmada el nem múlik, akár a keleti, akár a nyugati oldalon. Máskor a hegy árnyékot vet reájuk. Isidorus szerint ez a hegy sűrű hótakarótól fehérlik.

A Libanon Fönícia kiemelkedő hegye, amelyről a próféták is megemlékeztek. Itt lehet szedni a legjobb tömjént.

Az Ararát Arménia legmagasabb hegye, ezen ült meg Noé bárkája, a nyomai ma is ott láthatók.

Isidorus szerint az Olympus Makedónia olyan hatalmas hegye, hogy a felhők alatta vannak, mint Vergilius említi. Ott – mondja Comestor a nagyon ritka levegő miatt még a madarak sem képesek megélni, a tudósok is csak úgy tudnak megmaradni, ha van egy vízzel telt szivacsuk, amelyet az orruk elé tartanak, hogy sűrűbb levegőt szívhassanak.

Az Athos Makedónia hegye, magasabb a felhőknél, árnyéka 76 mérföldre nyúlik el lsidorus szerint.

A szicíliai Etna mindig kénes tűzzel ég, ezért mondják gyehennának is.

A Calpas hegy – amelyet magassága miatt most Atlasnak is neveznek – mintha az eget vagy a csillagokat tartaná. Mint Solinus is mondja, szomszédos a holdpályával. Ez választja el Európát Afrikától, Isidorus szerint.

A Gelboe hegy – mint a Királyok II. könyvének első fejezetéhez írott magyarázat mondja – korlátlanul kapott esőt, míg Dávid meg nem átkozta; többé azonban sohasem.

Az Olajfák hegye nagyon illik Krisztushoz, az irgalom és a megvilágosodás olajának kifejezésére, amely az igazi Napnak, Krisztusnak a születésében adatott meg nekünk. Ezért – mint az Apostolok Cselekedetei első fejezetéhez írott magyarázat mondja – az Olajfák hegyét a hármas fény hegyének is hívták, tudniillik a rajta épült templomból kisugárzó fényé, a Kelet távolából érkező nap fényéé és magán a hegyen termett olaj fényéé. Ez áll a magyarázatban.

És végül Bernát szerint és Gergely szerint Krisztus a hegy, vagyis a tökéletesség magassága, aki szökell a hegyekben, azaz a tökéletesek között, tudniillik egykor az atyák és a próféták, végül az apostolok között. A Zsoltár szava: »Igazságosságod, miként Isten hegyei.«[1]


 



[1] Zsoltárok 35, 7