MENÜ
Untitled Document


BAKONYI DÓRA – LUDÁNYI BRIGITTA:
AZ ÉRDY-KÓDEX FELTÉTELEZETT KÉT KEZÉNEK ÉS A JORDÁNSZKY-KÓDEXNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A SORVÉGI ELVÁLASZTÁS ALAPJÁN

I. Bevezetés

Az Érdy-kódexszel kapcsolatban a betűhű átirat készítése során felmerült vitás kérdés, hogy egy kéz vagy két kéz munkája-e.

Volf György kiadási munkája után Dienes Erzsébet tanulmányozta alaposabban a kéziratot. Volf egy, Dienes két kéz írásának tartja. „Az egész codexet egy kéz munkájának tartom, habár nem tagadhatni, hogy a 103. laptól kezdve néhány levélen át, az írás egy kicsit különbözik, de minthogy észrevétlenül megszokott alakjába megy át s az ortographia tökéletesen összevág, azt hiszem, hogy csak a különböző idő s az írónak megváltozott kedve okozta e kis eltérést.”[1] Dienes állítása szerint a kódex addigi kutatói a kézirat megvizsgálása nélkül vették át egymás megállapításait.[2] Tapasztalataiból arra következtetett, hogy a hagyományosan egy kéz írásaként számon tartott Érdy-kódexet valójában két kéz írta. Az első kezet a Karthauzi Névtelennel azonosította, a második kéz pedig véleménye szerint a Névtelen útmutatása, diktálása alapján másolhatta a Névtelen „piszkozatát”.[3] Érvei azonban az új betűhű átírás során lassan megcáfolódni látszódnak. Az, hogy egyik feltételezett kéz sem lehet a szerzőé, szinte biztosnak látszik. Továbbá az „eredeti” szöveg műegésznek tekinthető, a Névtelen tudatos kompilációjának eredménye;[4] így a kezek elkülönítése tematikus alapon semmiképpen sem lehetséges.

A továbbiakban összefoglaljuk Dienes Erzsébetnek az Érdy-kódex kezeire vonatkozó érvelését. Dienes a fenti szempontok közül elsősorban a kódex hangjelölését vizsgálta. Ennek során kezdett foglalkozni a hibatipológiával is.[5] Elsősorban az ö-ő, a c és a cs hangok jelölésbeli eltérésére lett figyelmes a 103a lappal kezdődő szövegrészben. A kéziratot tanulmányozva azt állapította meg továbbá, hogy ezen szövegrész kézírása az előzőtől különböző, valamint a tinta színe is elüt a korábbi oldalakétól. Ugyanakkor a kódexre addig jellemző ö-zés helyett itt az e-ző nyelvhasználatot tartotta általánosnak.[6] E szövegrész azonban – Dienes véleménye szerint – a stílus és a szóhasználat terén nem különbözik a kódex egészétől. „A 103a laptól kezdődően több mint 30 lapon keresztül szinte megszámlálhatatlanul sorakoznak egymás mellett a Karthauzi Névtelen által a Második Kéz írásában tett javítások. A 212b laptól kezdődő rész a kódex végéig már ismét a Karthauzi Névtelen kezeírását és a kézirat egészére jellemző hangjelölést mutatja”.[7] Dienes fejtegetésének végeredménye: az Érdy-kódex a Névtelennek „olyan tudatosan megszerkesztett alkotása, amelynek során a Karthauzi Névtelen egységes nyelvi megformálású és helyesírású mű létrehozására törekedett. A kódex tehát már tükrözi a kódexíró nyelvjárását, a XVI. század eleji élő magyar nyelv állapotát, amellett, hogy a – másolás, kompilálás eredményeként is létrejött – munka egyúttal a XVI. századinál természetszerűleg régebbi nyelvállapot terméke is”.[8]

Dienes megállapításai paleográfiailag azonban elég kétségesek, hiszen érvei között első két helyen az íráskép és a tinta színe szerepel. A betűformákról, betűkapcsolásokról azt írja, hogy „a Második Kéz (a továbbiakban: MK) betűformái, betűkapcsolásai többnyire hasonlóak ugyan a Karthausi Névtelen betűformálásához, sőt bizonyos esetekben azonosak is vele, kézírásának összhatása azonban más jellegű: a folyóírás betűi szálkásabbak, betűközei levegősebbek. A MK gót betűi kisebbek, s megformálásuk is mutat különbségeket a Karthausi Névtelen gót betűivel összehasonlítva”.[9] Továbbá bizonyíthatóan egy kézen belüli effajta íráskép-eltéréseket számos kódexből ki lehet mutatni.

II. A vizsgálati szempont kiválasztása

Kétséges azonosságot ígérő kezek bizonyosságot ígérő paleográfiai elemzését rendszerint nehezíti az a tény, hogy a scriptorok közül sokan ismernek és alkalmaznak eltérő betűformákat, a nagybetűkből pedig a legtöbb scriptor rendszerint nagyobb készlettel rendelkezik, és ezeket alternatív módon alkalmazza is.

Ezért az ilyen vitatott kezek esetében a paleográfiai elemzésen túl célravezető, ha nyelvi szempontokat is bevonunk a vizsgálatba, azzal a meggondolással, hogy minden kéznek van olyan, csak rá jellemző specifikuma, amely nyelvi kategóriákban ragadható meg. A betűk morfológiájának elemzésén túl tehát vizsgálni érdemes

Ezek közül most az elválasztás vizsgálatát választottuk. Ez azért szerencsés szempont, mert az elválasztási gyakorlatra a másolandó szöveg nincs hatással, s bár az írófelület legtökéletesebb mértékű kihasználására a legtöbb másoló törekedett (főleg a kéthasábos kódexekben), mégis meg lehet állapítani, hogy a szótagolás szabályai (legalább tendenciájukban) jelen voltak-e az adott scriptor nyelvérzékében, vagy egyáltalán nem törődött velük. Továbbá a nem szótaghatáron történő elválasztásnak is kialakulhattak jól körülírható egyéni szokásai.

Az Érdy-kódexnek a Jordánszky-kódexszel való összefüggése majdnem teljes mértékben feltáratlan. Ennélfogva logikusnak tűnt, hogy bevonjuk a vizsgálatba.

Jelen dolgozat célja tehát az Érdy-kódex feltételezett két kezének és a Jordánszky-kódexnek összehasonlító vizsgálata a sorvégi elválasztás alapján. Az eredmények összevetésétől elsősorban azt várjuk, hogy vagy megerősítsék, vagy megcáfolják Dienes Erzsébetnek a fentiekben összegzett, az Érdy-kódex kezeire vonatkozó megállapításait.

III. Az adatok, valamint a vizsgálat szempontjai

A) Az elválasztási gyakorlatról először 2004 tavaszán elhangzott előadásainkban szóltunk. Megállapításainkat az Érdy-kódex feltételezett két kezének szövegeiből, illetőleg a Jordánszky-kódexből származó 300–300–300 adat vizsgálatára alapoztuk. Az adatok kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy minél teljesebben reprezentálják a szövegeket. Az alábbi helyekről vettük adatainkat: Érdy-kódex első keze: 2a-b, 3a-b, 4a-b, 219a-b, 221a-b, 269a-b, 271a-b, 435a-b, 463a-b, 599a-b, 651a-b hasábok. Érdy-kódex második keze: 105a-b, 106a-b, 107a-b, 108a-b, 109a-b, 110a-b, 129b, 130a, 132a-b, 133a-b, 134a-b, 135a-b, 138a-b hasábok. A Jordánszky-kódex adatai a következő hasábokról származnak: az első, nem kéthasábos meglévő oldal, az 1. számú oldal, valamint a 43rb, 55rb, 73rb, 84vb, 91ra, 96ra, 106vb, 117va, 124ra, 135ra, 152ra, 161vb, 194va, 194vb hasábok.

2004 őszén elkészített szakdolgozatainkban az Érdy-kódex állítólagos két kezének szövegtagolási módozatait, valamint ismételten a sorvégi elválasztásban követett gyakorlatát vizsgáltuk meg. Eredményeink összevetésére azonban mindeddig nem nyílt alkalmunk. A szakdolgozatokhoz gyűjtött két adathalmaz nem egyenlő számú (az első kéz írásából 1048, a második kézből 886 adatot dolgoztunk fel). Azonban míg az előadásokhoz nem összefüggő szövegrészeket dolgoztunk fel (a teljes kódexeket kívántuk reprezentálni), utóbb az Érdy-kódex tizennégy szövegegységében[11] előforduló összes elválasztott szót elemeztük. Ennélfogva mélyebb betekintést nyerhettünk a feltételezett két másoló elválasztási szokásaiba, és a másolási folyamatra vonatkozóan is levonhattunk következtetéseket. Az előadások és a szakdolgozatok adathalmazai ugyanakkor részben fedik egymást, így a százalékos és a számarányaikat nem adhattuk össze.

B) A sorvégi elválasztások vizsgálati szempontjainak felsorolása előtt két dolgot le kell szögeznünk. Először: az írástükör tudvalevőleg befolyásolja az elválasztást; az Érdy- és a Jordánszky-kódex kéthasábos oldalain pedig a baloldali („a”) hasábokra ez fokozottan érvényes. Másodszor: másolóinkról elmondható, hogy a teljes sorkihasználásra törekednek, és elválasztják a szavakat az írástükrön, azonban számtalan esetben túl is lépik azt. Jelen dolgozatunkban e két tényt nem vettük figyelembe, azonban ezek a jövőben további szempontokként bevonhatók még az elválasztás vizsgálatába, és segítségükkel talán további következtetések is adódnak. Tehát érdekes lehet az, hogy mennyivel többször tartják be az írástükröt az „a” hasábokban, illetőleg hogy mely „nyelvtani kategóriákat” hajlandók leválasztani az adott szóról és melyeket nem – vagy csak ritkán – választanak le.

Dolgozatunkban az alábbi szempontok szerint vettük szemügyre a feltételezett két kéz sorvégi elválasztási gyakorlatát. Az alapvető szempont az, hogy milyen arányban fordul elő szótaghatáron történő elválasztás. Ezt követően a nem szótaghatáron elválasztott szavak csoportja vizsgálandó, itt a cél a módozatok feltárása. Az írástükör betartásának szándéka nem az egyedüli lehetséges ok; az elválasztás lehet

1. Az elválasztás-típusok

Az elválasztás-típusok megoszlását alább az 1. és 2. táblázatok foglalják össze.
A)    Az Érdy-kódex feltételezett első kezénél 300-ból 206 adat van szótaghatáron történő elválasztásra (68,7%), ezzel szemben 94 esetben nem szótaghatáron választódnak ketté a szavak (31,3%). A szakdolgozat 1048 adatából pedig 731 (69,8%) szótaghatáron, és 317 (30,2%) nem szótaghatáron történő elválasztás.

A nem szótaghatáron történő elválasztások csoportjában az alábbi öt fő típus különül el.


B) Az Érdy-kódex feltételezett második kezénél 300-ból 204 adat van szótaghatáron történő elválasztásra (68%), ezzel szemben 96 esetben nem szótaghatáron választódnak ketté a szavak (32%). A szakdolgozat 886 adatából pedig 671 (75,7%) szótaghatáron, és 215 (24,3%) nem szótaghatáron történő elválasztás.

A nem szótaghatáron történő elválasztások csoportjában az alábbi öt fő típus különül el.

C)    A Jordánszky-kódex 300 adatából 225-öt találunk szótaghatáron történő elválasztásra, (75%), míg 75 esetben nem szótaghatáron választódnak ketté a szavak (25%).

A nem szótaghatáron történő elválasztások csoportjában az alábbi öt típus különül el.


1. táblázat

Összes sorvégi

elválasztás

Érdy 1.

Érdy 2.

Jordánszky

300 db

szakdolg.: 1048 db

300 db

szakdolg.:

886 db

300 db

I. Szótaghatáron

206 (68,7%)

731

(69,8%)

204

(68%)

671 (75,7%)

225

(75%)

II. Nem szótaghatáron

94

(31,3%)

317 (30,2%)

96

(32%)

215 (24,3%)

75

(25%)


2. táblázat

Nem szótaghatáron

94

(100%)

317

(100%)

96

(100%)

215

(100%)

75

(100%)

1. morfémahatáron

28

(29,8%)

40

(12,6%)

18

(18,8%)

59

(27,4%)

13

(17,3%)

2. mgh-val kezd.

19

(20,2%)

123

(38,8%)

33

(34,4%)

61

(28,4%)

32

(42,7%)

2.a. told.kezdő msh.

után (n-, s-, v-)

7

35

12

23

10

3. két msh-val kezd.

11

(11,7%)

75

(23,7%)

16

(16,7%)

32

(14,9%)

10

(13,3%)

3.a. összeolvadt

hosszú msh. előtt

5

15

5

14

2

4. szóeleji hang után

16

(17%)

44

(13,9%)

17

(17,7%)

37

(17,2%)

14

(18,7%)

4.a. nazális után

16

42

10

29

14

4.b. v- után

0

2

7

8

0

5. egyéb

20

(21,3%)

35

(11%)

12

(12,5%)

26

(12,1%)

6

(8%)

2. További megfigyelések

Ezen jellegzetes elválasztás-típusok megléte mindhárom adathalmazban legalábbis nem mond ellent annak a feltételezésnek, hogy az Érdy-kódex egy kéz munkája.

A feltételezett második kéz által másolt szövegrész elválasztási gyakorlata következetesebb, mint a kódex első száz oldala, a feltételezett első kéz azonban a második kézváltás után hasonló következetességgel jár el. A kódex vége újból gyengébb következetességet tükröz. Véleményünk szerint a fenti jelenségek oka a kézváltások helyett inkább az a köztudott tény, hogy egy kéz írása önmagán belül is változhat a külső körülmények hatására. Ezért az Érdy-kódex akár egy kéz munkája is lehet. A kérdést véglegesen egy több nyelvészeti és paleográfiai szempontot ötvöző, nagyobb terjedelmű vizsgálat döntheti majd el.



VI. Felhasznált irodalom

DIENES Erzsébet, A Karthausi Névtelen javításainak rendszere és tanulságai. NytudÉrt. 104. (1980), 277-87. l.
DIENES Erzsébet, A lёsz és a tёsz igék az Érdy-kódexben. MNy. 1986: 3, 300-17. l.
DIENES Erzsébet, Az Érdy és a Jordánszky Kódex kéziratai összehasonlításának tanulságaiból. MNy. 1981: 3, 315–19. l.
HAADER Lea, A Nyulak szigeti scriptórium mint műhely. Nyr. 2004: 2. 196-205. l.
VOLF György előszava az Érdy-kódexhez: Nyelvemléktár IV., V-XVI. l. Budapest, 1876.
BAKONYI Dóra: Nyelvészeti vizsgálatok az Érdy-kódex első kezével kapcsolatban. Budapest, 2004. (kézirat)
LUDÁNYI Brigitta: Nyelvészeti vizsgálatok az Érdy-kódex második kezével kapcsolatban. Budapest, 2004. (kézirat)

 

Dóra BAKONYI – Brigitta LUDÁNYI:

Hyphenation Habits – a Comparative Analysis of the Assumed Two Scribes of The Érdy Codex and the Script of the Jordánszky Codex

There are several existing opinions as to whether the Érdy Codex was written by a single or two separate scribes. The purpose of this study is to look further into this question. The study uses both the Érdy Codex and the extremely similar Jordanszky Codex. One basic assumption for the study is that the use of hyphens in the original text does not influence the way hyphenated words or phrases are written in the copied versions. With this, the hyphenation habits and patterns can be regarded as evidence for distinguishing between the two scribes.

The conclusions are based on 2500 words taken from 63 pages of the 675-page Érdy Codex and 300 words taken from 16 pages of the 400-page Jordánszky Codex. The results show that the supposed three scribes had similar hyphenation habits. The lack of significant difference supports the assumption that the Érdy Codex was written by one scribe.



[1] Volf 1876, XIV.

[2] DIENES 1980, 277.

[3] DIENES 1980, 280.

[4] vö. DIENES 1980, 283.

[5] DIENES 1980

[6] DIENES 1980, 279-281.

[7] DIENES 1981, 318.

[8] DIENES 1986, 302.

[9] DIENES 1980, 280.

[10] Vö. Haader 2004, 197.

[11] Ezek: 1.) az Érdy-kódex feltételezett első kezének három különböző helyéről vett, összesen 29 oldalnyi részlete, amely hét tartalmi egységet ölel fel. Ezek: az advent első és második vasárnapjára szóló két sermó (3a–14a 44. sor), Szent Balázs, Szent Ágota és Szent Dorottya legendái (212b–222b), valamint Szent Cecília és Szent Kelemen pápa legendái (649b 21. sor–656b 26. sor).

2.) az Érdy-kódex feltételezett második kezének alábbi helyeiről vett részletek: Advent vasárnapjának evangéliuma (105a–110b), Kilencben hagyó vasárnap evangéliuma (129b 20. sor–131b 25. sor), Hétben hagyó vasárnap evangéliuma (131b 26. sor–134a 11. sor), Szent András napjának legendája (144b 46. sor–148b 27. sor), Aprószentek ünnepének episztolája (178a–180b 41. sor), Szent Ágnes legendája (197b 44. sor–202b), Szent Pál apostol legendája (205a 46. sor–208b 35. sor).