MENÜ


TÓTH KINGA:
SZENT KOZMA ÉS DAMJÁN LEGENDÁJÁNAK FORRÁSTÖRTÉNETÉHEZ


Dolgozatom témája szent Kozma és Damján tisztelete és legendájuk forrásai. A munkát másfél évvel ezelőtt kezdtem el, akkor még szemináriumi dolgozat formájában. A dolgozatban középkori és modern forrásokat dolgoztam fel összehasonlítva az egyezéseket és eltéréseket.

Középkori források

..

Érdy-kódex

Legenda aurea

Annalecta Bollandia

Brev.Paul

Brev.Strig

           

Származás

Arábia,Egea

Arábia,Egea

Arábia,Egea

Arábia,Egea

Arábia, Egea

Lakhely

Arábia,Egea

Arábia,Egea

Arábia,Egea

Arábia,Egea

Arábia, Egea

Anya neve - Theodora Theodora Theodora -

Testvéreik száma

3

3

Voltak

3

3

Testvéreik neve

-

Antinus,Leontius

Euprepius

-

Antinus,Leontius, Euprepius

Antinus,
Leontius,
Euprepius

Foglalkozásuk

orvoslás, ingyen

orvoslás, ingyen

orvoslás, ingyen

orvoslás, ingyen

orvoslás, ingyen

Kinek az uralkodása alatt

Diocletianus

Diocletianus

-

-

Diocletianus + Maximianus

Római helytartó neve

Lisias

Lisias

         -

Lisias

Lisias

Ajándék

Palladia ( a szöveg
nem teljesen  érthető)

Palladia

   -, 3 tojás

-

-

Ki menti fel vétke alól

Krisztus

Úristen

Úristen

-

-

3 kérdés

név,haza,élet
(→keresztények)

név,haza,birtokuk

(→nem ismerik)

-

név,haza, megélhetés
(→nem ismerik)

Név, haza,
megélhetés
(→nem ismerik)

Kínzások

megkötözés,
tenger, tűz,
kínzófa, kő,nyíl

megkötözés,
tenger,
tűz,kínzófa,
kő,nyíl

-

csavarás,tenger

csavarás,tenger,
kemence,
eculeus,

kereszt,kő

Démonok megjelenése

2 ördög megpofozza

2 démon megpofozza

-

2 ördög megpofozza

-

Haláluk, időpontja

lefejezés,287

lefejezés,
Diocletianus alatt,aki
287 táján lépett trónra

-

-

lefejezés

Temetés

bivaly

teve

teve

-

-

Csodák

paraszt,
házaspár

paraszt,
házaspár, templomszolga

paraszt,házaspár

-

-

Ünnepük

szept.27.

szept.27.

     


A táblázatból leszűrhető, hogy a Karthauzi Névtelen forrása valószínűleg a Legenda aurea [1] volt, hiszen a két szöveg látszólag teljesen megegyezik. Az a néhány jelentős és kevésbé jelentős eltérés pedig inkább a Karthauzi Névtelen személyiségének köszönhető. A szövegkezelésén látszik, hogy ő már nem az eddig jellemző szolgai másoló, hanem író. Az első magyar író. Tudatosan kezeli az előtte fekvő szöveget:

·     Elhagyja belőle a felesleges latin neveket: anya, három testvér. Ők csak mellékszereplők, a történet szempontjából nincs fontos szerepük, így magyarul olvasó közönségét nem terheli felesleges latin nevekkel.

·     Mondatokat rövidít, így ezek értelme néha homályos marad: ajándék, ütlegelő szolgák. Ezek a szövegrészek a Legenda aurea olvasásakor lesznek érthetőek.

·     Az alakokat személyesebbé teszi: Kozmát nem az Úristen menti fel vétke alól, hanem Krisztus. Krisztus alakja sokkal emberközelibb, megfoghatóbb, mint Isten elvont fogalma.

·     Adaptál: a dolgokat a helyi viszonylatokra alkalmazza, hogy az olvasó számára elfogadhatóbb legyen. A teve helyett bivalyt szólaltat meg. A szentek szülőhazájában, Arábiában a teve megszokott állat, a mindennapi életben teherhordásra használják. A magyar viszonylatban ennek a szerepnek a teve nem felelne meg, ezért bivallyal helyettesíti. Utánanéztem a bivaly alakjának a Jelképtárban[2]. Ott csak a bika szimbólumát találtam, de szerintem ez nem olyan jelentős különbség. A bika a férfierőt testesíti meg, a görögöknél magát Zeuszt, így a rendet teremtő királyi hatalom égi jelképe. Így érdekes összefüggés, hogy éppen ő mondja ki a döntő szót a temetés ügyében.

A lefejezés mozzanatában az Érdy-kódex[3] és a Legenda aurea között jelentős eltérés van: „reea/y:/ok adwan az halalnak sentencia/y:/aat ... fe/y:/eket veetetee” (Érdy-kódex) Û „A kormányzó látta, hogy minden esetben kudarcot vallott, s halálos szorongásában reggel mind az öt fivért lefejeztette.” (Legenda aurea). Tehát a Legenda aureában a kormányzó szorong halálosan.

„Diocletianus császár alatt szenvedtek vértanúságot, aki az Úr 287. esztendeje táján lépett trónra.” (Legenda aurea). Az Érdy-kódex ezt az időpontot vette át, de 287-re nem a császár trónralépését teszi, hanem a szentek halálát.

Az Annalecta Bollandiana I. kötetében közölt görög forrás[4] ugyanúgy írja le az ajándékozás és a temetés motívumát, viszont teljesen kihagyja a vallatást és a kínzást, itt a szentek természetes halállal halnak meg. A két magyar forrás éppen fordítva jár el: az ajándékozást és a temetést hagyja ki, és a vallatást és a kínzást taglalja részletesen. Egyébként a kortárs pálos breviárium szövege szó szerint megegyezik az Érdy-kódexszel, egészen a két ördögig, és a helytartó felháborodásáig, ahol a szöveg befejeződik.

A következő csoport, amit megvizsgáltam, a magyar nyelvű kódexek:

·     Lobkowicz, Nagyszombati, Nádor, Weszprémi, Domonkos, Vitkovics, Virginia, Lázár Zelma, Thewrewk, Horvát, Székelyudvarhelyi, Bod, Sándor, Döbrentei, Körmendi, Jókai, Festetics, Cornides, Peer, Kulcsár, Gyöngyösi, Debreceni (48 ünnep naptári sorrendben Szent András, nov.30-tól Gyümölcsoltó Boldogasszonnyig, márc.25.), Kozma és Damján ünnepe, legendája egyikben sincs benne.

·     Winkler: az ünnepüket megemlíti a felsorolásban.[5]


Modern források


·
     Szentek lexikona[6], Szentek élete[7], Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma[8], Jankovics Marcell Jelképkalendáriuma[9].

Minden forrásban megtalálható és közös:

·     A szentek Arábiában születtek. Ezen belül egyes források Aegae/Egea városát, mint:

¨      szülőhelyet jelölik meg (Érdy-kódex, Legenda aurea, Szentek lexikona,Ünnepi kalendárium).

¨      lakhelyet jelölik meg (Szentek élete).

·     A szentek testvérek. Több forrás szerint ikertestvérek (Szentek lexikona, Szentek élete, Jelképkalendárium).

·     Hivatásul az orvostudományt választották.

·     Mindenkit ingyen gyógyítottak meg, embert és állatot egyaránt. Két forrás a nevüket is innen eredezteti ® ők az „anargürioi”, a pénztelenek (Szentek élete, Jelképkalendárium).

·     Lysias római helytartó hívatta őket maga elé és ő kínoztatta meg őket.

·     Diocletianus római császár uralkodása alatt szenvedtek mártírhalált. De az egyes források eltérnek az időpont és a helyszín megjelölésében:

¨           303 –ban  (Ünnepi kalendárium).

¨      A szíriai Cirusban, i.sz. 303-ban. Kilikia csak a működési területük volt (Jelképkalendárium).

¨      Alexendrettei-öböl menti Aegae városában éltek, ami Kilikia tartományban feküdt. Kilikia ókori tartomány volt, Kis-Ázsia délkeleti részén, a Földközi-tenger partvidékén. Területén több kisebb államalakulat jött létre, melyek hettita, asszír, majd perzsa uralom alá kerültek. I.e. 102-ben római provincia lett. Lysias Kilikia helytartója volt. Szíriába, Cyrus városába csak a holttestüket vitték, kultuszuk központja is ez a város lett. (Szentek élete)

¨      Sírhelyük a szíriai Kyrhosban van, ami a 6. sz-ban zarándokhely lett, I. Justinianus kelet-római császár (527-65) templomot is építtetett itt (Szentek lexikona).

¨      „Diocletianus császár alatt szenvedtek vértanúságot, aki az Úr 287. esztendeje táján lépett trónra.” (Legenda aurea).

¨      Az Érdy-kódex ezt az időpontot vette át, de ő 287-re nem a császár trónralépését teszi, hanem a szentek halálát. Diocletianus római császár 284-ben lépett trónra és 305-ig uralkodott. A keresztények üldözését 303-ban rendelte el, úgyhogy nem véletlen, hogy több forrás ezt az időpontot jelölte meg a szentek halálának.

·     Haláluk után csodás gyógyulások/események történtek. Egyes források szerint ezek a sírjuknál estek meg (Szentek lexikona, Szentek élete). Más források szerint elég volt a szentekhez csak imádkozni is, a csoda akkor is bekövetkezett (Érdy-kódex, Legenda aurea).

A következő felosztást a Kopt enciklopédia[10] felhasználásával állítottam össze. A koptok egyébként az ókori Egyiptom lakosságának keresztény utódai.


 

római

arab

ázsiai

kopt

         

Szár-
mazás

Pheremma,Cyr közelében,
Kilikiában

Pheremma,Cyr
 közelében,
Kilikiában

Pheremma,Cyr közelében,
Kilikiában

Pheremma,Cyr közelében,
Kilikiában

Élet

- orvoslás,ingyen

- vallatás alatt
megfenyegetik
a császárt
nyakficammal,
könyörög nekik, meggyógyítják,
türelmi rendelet

- megöli őket egy
 féltékeny kollégájuk

- orvoslás,ingyen

- +3 fivér:Antinus,
Leontius, Euprepius

- bevádolják Lisias
helytartónál Egeában

- 1 kérdés:mi a nemzetiségük?
Arabok.

- kínzás:vízbefojtás, korbács,tűz,kereszt,
lefejezés

- orvoslás,ingyen

- Palladia,3 tojás

- Ø együtt temetés

- Damján meghal,
Kozma meggyógyít
 egy tevét

- teve emberi szóval beszél

- orvoslás,ingyen

- özvegy Theodoté, 5 fia
van

- 3 tojás (ajándék)

- bevádolják Lisias
helytartónál Egeában

- kínzás: vízbefojtás,tűz

- teve emberi szóval beszél

Császár

Carinus

Hadrian

Diocletian

Diocletian, Maximian

Ünne-pük

júl.1.

okt.17.

nov.1.

 


A táblázatból látszik, hogy a kopt változat az arab és az ázsiai keveredése, az Érdy-kódex története is ehhez hasonló (a kiemelések az Érdy-kódexszel való egyezéseket jelölik).


Magyar vonatkozások


A magyar vonatkozásokat csak az Ünnepi kalendárium említi meg:

·     A magyar kereszténység a bizánci egyház és császárság közvetítésével ismerte meg őket. Dukas Mihály I. Géza királynak koronát ajándékozott, amin rajta van Kozma és Damján mellképe is ® a megkoronázott király egészségét ajánlják a szentek mennyei gondjaiba. Hazánkban eleinte bencés, majd németalföldi  hatásra mindig is tisztelték őket; máig is könyörögnek hozzájuk a Mindenszentek litániájában.

·     A régi budai egyetem patrónusai. Ünnepüket az egyetemi templomban az orvosi kar minden évben misével ülte meg. Borbélycéhek védőszentjei, a legújabb időkig a szegedi borbélycéhé.

·     Helynevek őrzik nevüket: Csíkkozmás, Szentdomján, Szentkozmadömjén, Szentkozmadombja.

·     Családnevek: Kozma, Kuzma, Damján, Domján, Demján, Demjén, Doma.

·     Oltalmuk alatt áll: Ludány hajdani bencés apátsága, a kaposfői bencés apátsághoz tartozó Pát temploma (1254). IV. Béla idején Szent Vilmos remetéinek volt Komár határában a tiszteletükre szentelt perjelségük.

·     Ábrázolásuk: kassai székesegyház Szent Mihály freskóján, lőcsei Jakab-templomban, fogadalmi képeken.

·     Bandinus Márk püspök idején (1647) Moldvában, Sztanfalva közelében fakápolnát emeltek nekik, ez katolikus magyar búcsújáróhely lett; Pünkösd ünnepén keresték fel.

·     Körmendi ráolvasás, 1751.: „Jesus nevében megh mosom ezen testet. Nem azért, hogy szép legyen, hanem hogy a rossz nyavalya a testébül kiköltözzék, az Isten, Szent Kozma és Damján nevében.”

Néhány cikk foglalkozik Szent Kozma és Damján alakjával a magyar hagyományban.[11]

A két szent szerepel a Corona Graecán és a koronázási paláston. A vélemények a szerepeltetésükről megoszlanak:

·     Moravcsik Gyula: az önzetlen égi tudomány megtestesítői.[12]

·     Bálint Sándor: a magyar királyi pár egészségét ajánlják gondjaikba.

·     Vida Mária: az Árpád-ház védőszentjei, az ő tiszteletüket átveszi az Anjou-ház is, akik az Árpád-ház folytatóinak tekintették magukat. Az Anjou-legendáriumban is szerepelnek.

·     Tóth Endre: A vértanúk gyakran használt és közismert liturgikus szövegek felsorolásával egyeznek v. állnak szoros kapcsolatban. Ilyen liturgikus szövegek a Mindenszentek litániája és a communicantes (misekánon állandó, kötött szövege). A miseruhán a kiválasztott szentek részben, sorrendjük teljesen megegyezik a misekánon communicantes-szakaszának szentjeivel. István király, István, Kelemen, Sixtus, Kornél, Lőrinc / ???[13] , Kozma, Damján, György, Vince, Gizella királyné.

A kutatást szeretném folytatni, és megvizsgálni a Legenda aurea latin eredetijét, foglalkozni az európai, főleg az itáliai hagyományokkal, majd pedig az Érdy-kódexben található különböző nyelvtörténeti kérdésekre választ találni.



Kinga TÓTH:

On the Source History of the Legend of Saint Kozma and Damian

The theme of this paper is the honour of Saint Kozma and Damian and the sources of their legend. The writer of the essay deals with medieval and modern sources, comparing the similarities and differences among them. The source of Karthauzi Névtelen (the unknown author of the Érdy Codex) is most likely to be the Legenda Aurea, because these two texts are almost the same. The Karthauzi Névtelen just makes alterations: omiting unnecessary Latin names, abbreviating sencences and making the characters more realistic. Along with this, the essay examines other Hungarian codices and also modern sources, furthermore, the Hungarian relations of this legend.



[1] JACOBUS DE VORAGINE, Legenda aurea, Bp., 1990, szerk. MADAS Edit, 229-230.

[2] HOPPÁL Mihály, JANKOVICS Marcell, NAGY András, SZEMADÁM György, Jelképtár, Budapest, 1997, 36-37.

[3] 545a-547b.

[4] Analecta Bollandiana I, 586-596.

[5] Ezek a kódexek nagyrészt a Régi Magyar Kódexek sorozatban jelentek meg, a Cornides-kódex, a Jókai-kódex és a Winkler-kódex pedig a Codices Hungarici sorozatban.

[6] Szentek lexikona, Budapest, 1994, 205-206.

[7] SCHÜTZ Antal, Szentek élete, Bp., 1995, 635-636.

[8] BÁLINT Sándor, Ünnepi kalendárium, Budapest, 1977, II, 301-305.

[9] JANKOVICS Marcell, Jelképkalendárium, Bp., 1997, 255-256.

[10] The Coptic Encyclopedia, szerk. ATIYA, A. S., New York, II, 638-640.

[11] VIDA Mária, Szent Kozma és Damján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése = Századok, 115, 1981/I; TÓTH Endre, István és Gizella miseruhája = Századok, 131,1997/I; BÁLINT Sándor, Kozma és Damján tisztelete a régi Magyarországon = Comm.Hist.Artis Med.,1972 (64-65), 141-145.

[12] MORAVCSIK Gyula, A magyar szent korona a filológiai és történeti kutatások megvilágításában = Szent István Emlékkönyv, Bp., 1938, III, 433-434.

[13] A felsorolás a mellrész tengelyétől folytatódik; az első: olvashatatlan betűtöredékek.