TÓTH KINGA:
SZENT KOZMA ÉS DAMJÁN LEGENDÁJÁNAK
FORRÁSTÖRTÉNETÉHEZ
Dolgozatom
témája szent Kozma és Damján tisztelete és legendájuk forrásai. A munkát másfél
évvel ezelőtt kezdtem el, akkor még szemináriumi dolgozat formájában. A
dolgozatban középkori és modern forrásokat dolgoztam fel összehasonlítva az
egyezéseket és eltéréseket.
Középkori források
.. |
Érdy-kódex |
Legenda aurea |
Annalecta Bollandia |
Brev.Paul |
Brev.Strig |
|
|
|
|
|
|
Származás |
Arábia,Egea |
Arábia,Egea |
Arábia,Egea |
Arábia,Egea |
Arábia, Egea |
Lakhely |
Arábia,Egea |
Arábia,Egea |
Arábia,Egea |
Arábia,Egea |
Arábia, Egea |
Anya neve |
- |
Theodora |
Theodora |
Theodora |
- |
Testvéreik száma |
3 |
3 |
Voltak |
3 |
3 |
Testvéreik neve |
- |
Antinus,Leontius
Euprepius |
- |
Antinus,Leontius, Euprepius |
Antinus,
Leontius,
Euprepius |
Foglalkozásuk |
orvoslás, ingyen |
orvoslás, ingyen |
orvoslás, ingyen |
orvoslás, ingyen |
orvoslás, ingyen |
Kinek az uralkodása alatt |
Diocletianus |
Diocletianus |
- |
- |
Diocletianus + Maximianus |
Római helytartó neve |
Lisias |
Lisias |
- |
Lisias |
Lisias |
Ajándék |
Palladia ( a szöveg
nem teljesen érthető) |
Palladia |
-, 3 tojás |
- |
- |
Ki menti fel vétke alól |
Krisztus |
Úristen |
Úristen |
- |
- |
3 kérdés |
név,haza,élet
(→keresztények) |
név,haza,birtokuk
(→nem ismerik) |
- |
név,haza, megélhetés
(→nem ismerik) |
Név, haza,
megélhetés
(→nem ismerik) |
Kínzások |
megkötözés,
tenger, tűz,
kínzófa, kő,nyíl |
megkötözés,
tenger,
tűz,kínzófa,
kő,nyíl |
- |
csavarás,tenger |
csavarás,tenger,
kemence,
eculeus,
kereszt,kő |
Démonok megjelenése |
2 ördög megpofozza |
2 démon megpofozza |
- |
2 ördög megpofozza |
- |
Haláluk, időpontja |
lefejezés,287 |
lefejezés,
Diocletianus alatt,aki
287 táján lépett trónra |
- |
- |
lefejezés |
Temetés |
bivaly |
teve |
teve |
- |
- |
Csodák |
paraszt,
házaspár |
paraszt,
házaspár, templomszolga |
paraszt,házaspár |
- |
- |
Ünnepük |
szept.27. |
szept.27. |
|
|
|
A táblázatból
leszűrhető, hogy a Karthauzi Névtelen forrása valószínűleg a Legenda aurea volt, hiszen a két szöveg látszólag teljesen megegyezik. Az a néhány jelentős
és kevésbé jelentős eltérés pedig inkább a Karthauzi Névtelen személyiségének
köszönhető. A szövegkezelésén látszik, hogy ő már nem az eddig jellemző szolgai
másoló, hanem író. Az első magyar író. Tudatosan kezeli az előtte fekvő
szöveget:
· Elhagyja belőle a felesleges latin neveket: anya, három testvér. Ők csak
mellékszereplők, a történet szempontjából nincs fontos szerepük, így magyarul
olvasó közönségét nem terheli felesleges latin nevekkel.
· Mondatokat rövidít, így ezek értelme néha homályos marad: ajándék,
ütlegelő szolgák. Ezek a szövegrészek a Legenda aurea olvasásakor
lesznek érthetőek.
· Az alakokat személyesebbé teszi: Kozmát nem az Úristen menti fel vétke
alól, hanem Krisztus. Krisztus alakja sokkal emberközelibb, megfoghatóbb, mint
Isten elvont fogalma.
· Adaptál: a dolgokat a helyi viszonylatokra alkalmazza, hogy az olvasó
számára elfogadhatóbb legyen. A teve helyett bivalyt szólaltat meg. A szentek
szülőhazájában, Arábiában a teve megszokott állat, a mindennapi életben
teherhordásra használják. A magyar viszonylatban ennek a szerepnek a teve nem
felelne meg, ezért bivallyal helyettesíti. Utánanéztem a bivaly alakjának a
Jelképtárban.
Ott csak a bika szimbólumát találtam, de szerintem ez nem olyan jelentős
különbség. A bika a férfierőt testesíti meg, a görögöknél magát Zeuszt, így a rendet
teremtő királyi hatalom égi jelképe. Így érdekes összefüggés, hogy éppen ő
mondja ki a döntő szót a temetés ügyében.
A lefejezés
mozzanatában az Érdy-kódex és a Legenda aurea között jelentős eltérés van: „reea/y:/ok adwan az
halalnak sentencia/y:/aat ... fe/y:/eket veetetee” (Érdy-kódex) Û „A kormányzó látta, hogy minden
esetben kudarcot vallott, s halálos szorongásában reggel mind az öt fivért
lefejeztette.” (Legenda aurea). Tehát a Legenda aureában a kormányzó szorong
halálosan.
„Diocletianus császár alatt szenvedtek vértanúságot, aki az Úr 287.
esztendeje táján lépett trónra.” (Legenda aurea). Az Érdy-kódex ezt az
időpontot vette át, de 287-re nem a császár trónralépését teszi, hanem a
szentek halálát.
Az Annalecta
Bollandiana I. kötetében közölt görög forrás ugyanúgy írja le az ajándékozás és a
temetés motívumát, viszont teljesen kihagyja a vallatást és a kínzást, itt a
szentek természetes halállal halnak meg. A két magyar forrás éppen fordítva jár
el: az ajándékozást és a temetést hagyja ki, és a vallatást és a kínzást
taglalja részletesen. Egyébként a kortárs pálos breviárium szövege szó szerint
megegyezik az Érdy-kódexszel, egészen a két ördögig, és a helytartó
felháborodásáig, ahol a szöveg befejeződik.
A következő csoport, amit megvizsgáltam, a magyar
nyelvű kódexek:
· Lobkowicz, Nagyszombati, Nádor, Weszprémi, Domonkos, Vitkovics,
Virginia, Lázár Zelma, Thewrewk, Horvát, Székelyudvarhelyi, Bod, Sándor,
Döbrentei, Körmendi, Jókai, Festetics, Cornides, Peer, Kulcsár, Gyöngyösi,
Debreceni (48 ünnep naptári sorrendben Szent András, nov.30-tól Gyümölcsoltó
Boldogasszonnyig, márc.25.), Kozma és Damján ünnepe, legendája egyikben sincs
benne.
· Winkler: az ünnepüket megemlíti a felsorolásban.
Modern források
· Szentek lexikona,
Szentek élete,
Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma,
Jankovics Marcell Jelképkalendáriuma.
Minden
forrásban megtalálható és közös:
· A szentek Arábiában születtek. Ezen belül egyes források Aegae/Egea
városát, mint:
¨ szülőhelyet jelölik meg (Érdy-kódex, Legenda aurea, Szentek
lexikona,Ünnepi kalendárium).
¨ lakhelyet jelölik meg (Szentek élete).
· A szentek testvérek. Több forrás szerint ikertestvérek (Szentek
lexikona, Szentek élete, Jelképkalendárium).
· Hivatásul az orvostudományt választották.
· Mindenkit ingyen gyógyítottak meg, embert és állatot egyaránt. Két
forrás a nevüket is innen eredezteti ® ők az „anargürioi”, a pénztelenek (Szentek élete, Jelképkalendárium).
· Lysias római helytartó hívatta őket maga elé és ő kínoztatta meg őket.
· Diocletianus római császár uralkodása alatt szenvedtek mártírhalált. De
az egyes források eltérnek az időpont és a helyszín megjelölésében:
¨ 303 –ban (Ünnepi kalendárium).
¨ A szíriai Cirusban, i.sz. 303-ban. Kilikia csak a működési területük
volt (Jelképkalendárium).
¨ Alexendrettei-öböl menti Aegae városában éltek, ami Kilikia tartományban
feküdt. Kilikia ókori tartomány volt, Kis-Ázsia délkeleti részén, a Földközi-tenger
partvidékén. Területén több kisebb államalakulat jött létre, melyek hettita,
asszír, majd perzsa uralom alá kerültek. I.e. 102-ben római provincia lett.
Lysias Kilikia helytartója volt. Szíriába, Cyrus városába csak a holttestüket
vitték, kultuszuk központja is ez a város lett. (Szentek élete)
¨ Sírhelyük a szíriai Kyrhosban van, ami a 6. sz-ban zarándokhely lett, I.
Justinianus kelet-római császár (527-65) templomot is építtetett itt (Szentek
lexikona).
¨ „Diocletianus császár alatt szenvedtek vértanúságot, aki az Úr 287.
esztendeje táján lépett trónra.” (Legenda aurea).
¨ Az Érdy-kódex ezt az időpontot vette át, de ő 287-re nem a császár
trónralépését teszi, hanem a szentek halálát. Diocletianus római császár
284-ben lépett trónra és 305-ig uralkodott. A keresztények üldözését 303-ban
rendelte el, úgyhogy nem véletlen, hogy több forrás ezt az időpontot jelölte
meg a szentek halálának.
· Haláluk után csodás gyógyulások/események történtek. Egyes források
szerint ezek a sírjuknál estek meg (Szentek lexikona, Szentek élete). Más
források szerint elég volt a szentekhez csak imádkozni is, a csoda akkor is
bekövetkezett (Érdy-kódex, Legenda aurea).
A következő
felosztást a Kopt enciklopédia felhasználásával állítottam össze. A koptok egyébként az ókori Egyiptom
lakosságának keresztény utódai.
|
római |
arab |
ázsiai |
kopt |
|
|
|
|
|
Szár-
mazás |
Pheremma,Cyr közelében,
Kilikiában |
Pheremma,Cyr
közelében,
Kilikiában |
Pheremma,Cyr közelében,
Kilikiában |
Pheremma,Cyr közelében,
Kilikiában |
Élet |
- orvoslás,ingyen
- vallatás alatt
megfenyegetik
a császárt
nyakficammal,
könyörög nekik, meggyógyítják,
türelmi rendelet
- megöli őket egy
féltékeny kollégájuk |
- orvoslás,ingyen
- +3 fivér:Antinus,
Leontius, Euprepius
- bevádolják Lisias
helytartónál Egeában
- 1 kérdés:mi a nemzetiségük?
Arabok.
- kínzás:vízbefojtás, korbács,tűz,kereszt,
lefejezés |
- orvoslás,ingyen
- Palladia,3 tojás
- Ø együtt temetés
- Damján meghal,
Kozma meggyógyít
egy tevét
- teve emberi szóval beszél |
- orvoslás,ingyen
- özvegy Theodoté, 5 fia
van
- 3 tojás (ajándék)
- bevádolják Lisias
helytartónál Egeában
- kínzás: vízbefojtás,tűz
- teve emberi szóval beszél |
Császár |
Carinus |
Hadrian |
Diocletian |
Diocletian, Maximian |
Ünne-pük |
júl.1. |
okt.17. |
nov.1. |
|
A táblázatból
látszik, hogy a kopt változat az arab és az ázsiai keveredése, az Érdy-kódex
története is ehhez hasonló (a kiemelések az Érdy-kódexszel való
egyezéseket jelölik).
Magyar vonatkozások
A magyar
vonatkozásokat csak az Ünnepi kalendárium említi meg:
· A magyar kereszténység a bizánci egyház és császárság közvetítésével
ismerte meg őket. Dukas Mihály I. Géza királynak koronát ajándékozott, amin
rajta van Kozma és Damján mellképe is ® a megkoronázott király egészségét ajánlják a szentek mennyei gondjaiba.
Hazánkban eleinte bencés, majd németalföldi hatásra mindig is tisztelték
őket; máig is könyörögnek hozzájuk a Mindenszentek litániájában.
· A régi budai egyetem patrónusai. Ünnepüket az egyetemi templomban az
orvosi kar minden évben misével ülte meg. Borbélycéhek védőszentjei, a legújabb
időkig a szegedi borbélycéhé.
· Helynevek őrzik nevüket: Csíkkozmás, Szentdomján, Szentkozmadömjén,
Szentkozmadombja.
· Családnevek: Kozma, Kuzma, Damján, Domján, Demján, Demjén, Doma.
· Oltalmuk alatt áll: Ludány hajdani bencés apátsága, a kaposfői bencés
apátsághoz tartozó Pát temploma (1254). IV. Béla idején Szent Vilmos remetéinek
volt Komár határában a tiszteletükre szentelt perjelségük.
· Ábrázolásuk: kassai székesegyház Szent Mihály freskóján, lőcsei
Jakab-templomban, fogadalmi képeken.
· Bandinus Márk püspök idején (1647) Moldvában, Sztanfalva közelében
fakápolnát emeltek nekik, ez katolikus magyar búcsújáróhely lett; Pünkösd
ünnepén keresték fel.
· Körmendi ráolvasás, 1751.: „Jesus nevében megh mosom ezen testet. Nem
azért, hogy szép legyen, hanem hogy a rossz nyavalya a testébül kiköltözzék, az
Isten, Szent Kozma és Damján nevében.”
Néhány cikk
foglalkozik Szent Kozma és Damján alakjával a magyar hagyományban.
A két szent
szerepel a Corona Graecán és a koronázási paláston. A vélemények a
szerepeltetésükről megoszlanak:
· Moravcsik Gyula: az önzetlen égi tudomány megtestesítői.
· Bálint Sándor: a magyar királyi pár egészségét ajánlják gondjaikba.
· Vida Mária: az Árpád-ház védőszentjei, az ő tiszteletüket átveszi az
Anjou-ház is, akik az Árpád-ház folytatóinak tekintették magukat. Az
Anjou-legendáriumban is szerepelnek.
· Tóth Endre: A vértanúk gyakran használt és közismert liturgikus szövegek
felsorolásával egyeznek v. állnak szoros kapcsolatban. Ilyen liturgikus
szövegek a Mindenszentek litániája és a communicantes (misekánon állandó,
kötött szövege). A miseruhán a kiválasztott szentek részben, sorrendjük
teljesen megegyezik a misekánon communicantes-szakaszának szentjeivel. István
király, István, Kelemen, Sixtus, Kornél, Lőrinc / ??? , Kozma, Damján, György, Vince, Gizella
királyné.
A kutatást
szeretném folytatni, és megvizsgálni a Legenda aurea latin eredetijét, foglalkozni
az európai, főleg az itáliai hagyományokkal, majd pedig az Érdy-kódexben
található különböző nyelvtörténeti kérdésekre választ találni.
Kinga TÓTH:
On the Source History of the Legend of Saint Kozma and Damian
The theme of this paper is the honour of Saint Kozma and Damian and the sources
of their legend. The writer of the essay deals with medieval and modern sources,
comparing the similarities and differences among them. The source of Karthauzi
Névtelen (the unknown author of the Érdy Codex) is most likely to be the Legenda
Aurea, because these two texts are almost the same. The Karthauzi Névtelen just
makes alterations: omiting unnecessary Latin names, abbreviating sencences and
making the characters more realistic. Along with this, the essay examines other
Hungarian codices and also modern sources, furthermore, the Hungarian relations
of this legend.
VIDA Mária, Szent Kozma és Damján magyarországi
tiszteletének eredete és értelmezése = Századok, 115, 1981/I; TÓTH Endre, István
és Gizella miseruhája = Századok, 131,1997/I; BÁLINT Sándor,
Kozma és Damján tisztelete a régi Magyarországon = Comm.Hist.Artis Med.,1972
(64-65), 141-145.